Frenyó Krisztina bejegyzései

Frenyó Krisztina névjegye

Feeling magazin / Érzéssel éld az életed! "Írni vagy szenvedéllyel, vagy sehogy!" Mindig is szenvedéllyel éltem az életem, ez a szokásom máig megmaradt és minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy az említett jelenség, tulajdonság, a magazin stílusában és az írásaimban is visszatükröződjön. Munkatársaimmal, Értékes, Kifejező és Valós tartalmat próbálunk átnyújtani nektek itt az oldalon.

Óramustra 2. rész / Rolex

Nem is oly rég, mikor óráimat rendezgettem a vitrinemben, kezembe került egy már-már elfeledett Rolex, melyet a bolhapiacon szereztem meg potom pénzért. Nézegettem és eltűnődtem precízségén, királyi eleganciáján.Tűnődésem közepette megcsörrent a telefonom. – Egy rég látott Londonban élő barátom jelezte, hogy hazalátogatott néhány napra és szeretne meglátogatni. – Nagyon megörültem a hírnek, mert ez azt […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-09-29.

Rolex1Nem is oly rég, mikor óráimat rendezgettem a vitrinemben, kezembe került egy már-már elfeledett Rolex, melyet a bolhapiacon szereztem meg potom pénzért. Nézegettem és eltűnődtem precízségén, királyi eleganciáján.Tűnődésem közepette megcsörrent a telefonom. – Egy rég látott Londonban élő barátom jelezte, hogy hazalátogatott néhány napra és szeretne meglátogatni. – Nagyon megörültem a hírnek, mert ez azt jelentette, hogy ismét valami újat láthatok a kezén. Neki is tekintélyes gyűjteménye van a legkülönfélébb karórákból és zsebórákból, éppúgy, mint nekem.

Mikor eljött a nap és betoppant az ajtón, rögtön a csuklóját vettem szemügyre, mosolyogva tapasztaltam, hogy egy hasonló Rolex díszeleg kezén, mely fölött a napokban én is elméláztam. Elmesélte, hogy kint egy aukción jutott hozzá a remek darabhoz és arra gondolt, hogy a hamarosan bekövetkező hazalátogatásakor megkér, hogy kicsit nézzek bele. Így hát mikor kezembe nyomta eme kedvenc óráját, hogy nézzem át, nagyon megörültem. Az óra maga rendkívül szép, drágakövek találhatóak a számlapon és a lünettán is, mégsem ez volt a legizgalmasabb. Hanem az, hogy a mutató másodpercenként ugrál, mint a kvarc óráknál.

 Rolex2A Rolexnek egyedi a hátlapja, speciális szerszám kell a nyitásához! Az átvizsgáláshoz kiszereltem a szerkezetet, nem könnyű, de kellő odafigyeléssel, finom mozdulatokkal megoldható.

 Utána kellett olvasnom a szerkezetnek. Ekkor derült ki számomra, hogy a Rolex – mint az 1950-es években a legtöbb óragyártó – nagyon komoly fejlesztéseket hajtott végre az elektromos órák irányában. 1960 és 1990 között a Rolex közel 60 szabadalmat jegyeztetett be, ebből 21 elektronikus órákról szólt. Ez a szerkezet az 1970-es évek végére érte el a jelenlegi kezemben tartott állapotát, ekkor hozták forgalomba különféle modellekben.

A szerkezetet csak csodáltam, új elemet szereltem bele, és egy kis takarítás, tisztogatás után újra harcra kész állapotban volt. Nagyon szép, teljesen más alkatrészek, más gondolkodásmód, más konstrukció, mint bármilyen mai kvarc óránál felfedezhető.

Csak ámultam és csodáltam a mérnökök gondos precízséggel megalkotott gyermekét.

Rolex3Hamarosan ellátogatok egy Casio üzletbe, ahol nem csupán eladás, hanem komoly óraszervizelés is folyik, a látogatásról majd részletesen is beszámolok itt a Feeling magazin oldalán.

Szili KrisztiánKrisztián profilkép

Köztünk élnek / Zala Gyula sakkjátszmái

Elöljáróban: Zala Gyula neve sokaknak ismerősen csenghet, ám vannak akik – magamat is beleértve – sokáig csak  „Gyula Bácsinak ismerték a faluból”.  Gyula Bácsi, – én így szólítom, már csak tiszteletből is – sokat szokott mesélni a régmúlt legendás sakkjátszmáiról, és ő az aki napjainkig is aktív képviselője ennek a sportágnak. Zala Gyula, kicsi korától […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-09-26.

Régmúlt rovat sakk Zala Gyula borítóképElöljáróban: Zala Gyula neve sokaknak ismerősen csenghet, ám vannak akik – magamat is beleértve – sokáig csak  „Gyula Bácsinak ismerték a faluból”.  Gyula Bácsi, – én így szólítom, már csak tiszteletből is – sokat szokott mesélni a régmúlt legendás sakkjátszmáiról, és ő az aki napjainkig is aktív képviselője ennek a sportágnak.

Zala Gyula, kicsi korától kezdve sakkozik, minden 1947-ben kezdődött, az akkor 5 éves kisgyermek édesanyjának vendéglőjében. Korán felfigyeltek a kis Gyula különös tehetségére. Édesapja, – aki maga is nagy sakkversenyző volt – szerettette meg vele a játék örömét, az egészséges versenyszellemet, és a logikával összekapcsolt koncentrálás minden izgalmát. Máig, szinte nincs olyan hétvége, hogy a sokat megélt örökifjú Gyula Bácsi ne lenne ott valamelyik versenyen, és ne érne el valami említésre méltó eredményt. Sok díjjal büszkélkedhet, – 2374 egyéni csúcs -aranyosan és ezüstösen csillogó helyezéseket tudhat magáénak egyéni és csapatversenyekben egyaránt.  A tizenkét fordulós Szobi Házi Bajnokságon kilencből, nyolcszor első, és csupán egyszer lett második. „Viccesen azt mondta, szerencséje volt állítólag.” Még két forduló hátra van, így izgulhatunk az eredményekért. – Számomra az a fontos, hogy a csapat elérje a bajnokságot, és aztán a nyereményt fogyasszuk el együtt egy közös baráti vacsora alkalmával. Ez minden vágyam. – nyilatkozta Zala Gyula. Gyula Bácsi, majdnem mindenhová biciklivel érkezik, és a sakkeredményeit tekintve a jó fizikai kondi, a szellemi erőnlétben is megmutatkozik. Amikor elkezd a sakkról anekdotázni, olyankor megszűnik számára a külvilág, szinte nincs olyan beszélgetés, ahol édesapjáról meg ne emlékezne, és mindig büszkén mesél a gyermekkori, ifjúkori emlékekről, közös sikerekről. A különleges könyvbe, amelyet édesapja ajándékaként őriz a mai napig, volt szerencsém belelapozni, Gyula Bácsi méltán büszke erre a rendkívüli ajándékra.

régmúlt rovat sakk könyvborítóRégmúlt rovat sakk. Gyula Bácsi

Az alábbi képekkel és  a verssel, Gyula Bácsi és édesapja,  Zala  Dezső előtt tisztelgünk, valamint szívből gratulálunk Zala Gyulának a sorozatos sikereihez, a győzelmekhez, hiszen a verseny és  a játék szeretete már  önmagában is győzelem!

régmúlt rovat sakk apa-fia

Zala Dezső fiával, Gyulával

Régmúlt rovat sakk vers közeli

Zala Dezső, fiához írt verse

A hétvégi verseny közeledtével, mi is szorítunk Gyula Bácsinak, mi mást is mondhatnánk:     csak így tovább!

Frenyó Krisztina

A szépség forradalma / Gyöngyivel, az arcszépítővel

Gyöngyit régóta ismerem, és bár évek óta nem találkoztunk, a kapcsolatunk töretlen. Amikor belépett a szerkesztőségbe, csak úgy ragyogott. Mintha semmit sem változott volna, valahogy nem fog rajta az idő. Ő is egy hétköznapi nő, édesanya, aki lót-fut egész nap, mindeközben igyekezve harmóniát teremteni anyai, női és az emberi feladatok kiteljesedése terén. Mégis, akkor honnan […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-09-25.

Holistic-Face-Lifting-850x355Gyöngyit régóta ismerem, és bár évek óta nem találkoztunk, a kapcsolatunk töretlen. Amikor belépett a szerkesztőségbe, csak úgy ragyogott. Mintha semmit sem változott volna, valahogy nem fog rajta az idő. Ő is egy hétköznapi nő, édesanya, aki lót-fut egész nap, mindeközben igyekezve harmóniát teremteni anyai, női és az emberi feladatok kiteljesedése terén. Mégis, akkor honnan ez a szép bőr, ez az üde tekintet? Gyöngyi minden titkot elárult nekem, sőt kezelésbe is vette az arcomat egy különleges kozmetikai eljárás erejéig. A szépítő titkokat és a tapasztalatokat most meg is osztom veletek.

Gyöngyi elmesélte, hogy teljesen véletlenül talált rá erre a csodálatosan egyszerű, ám látványos és hatékony szépítészeti lehetőségre. Állásinterjúra ment egy adminisztrációs munkakörre készülve, majd némi adminisztrációt is megtartva, kikötött az említett kozmetológiai területnél.  „-Régóta foglalkoztatott a bőrünk és ezzel kapcsolatosan, a regeneráló folyamatok elsajátítása. Senki sem lesz fiatalabb és mint nőnek, nekem is nagyon fontos, hogy ha a belső rendben van, kívülről is lássék mindez, ám ez ugyanígy fordítva is igaz. Így aztán belevágtam egy kozmetikai kezelés elsajátításába, hogy mind magam, mind a környezetemben élők egészség-tudatosságán javítsak egy igen látványos „kezeléssel” –  mesélt a kezdetekről Gyöngyi.

Szépülünk folyton folyvást, versenyt futunk az idővel, kenünk magunkra ezt-azt és várunk, várunk….Gyöngyitől azt is megtudtuk, hogy próbálkozásaink határtalanok, ha a szépségről és fiatalságról van szó.

– Mehetünk tovább, kollagén és/vagy elastan tartalmú krémek (a kollagén a bőr természetes alkotó eleme, ez adja a rugalmasságát), amik már mélyebben szívódnak be, tartósabb eredmény lehet elérni, de mi a helyzet a bőr mélyebb rétegeivel? A mélyebb rétegekben találjuk a Hyaluronsavat, ami szintén alkotóeleme a bőrnek és a feszességéért felel. Ez az idő előrehaladtával folyamatosan csökken. A 25. életév után, a mennyisége elveszti a 25%-át, 40-45 év körül újabb 25%-ot, majd szépen a többit is…

Ez nem csak azért van, mert nem vigyázunk rá, hanem, azért is, mert egyre kevesebb termelődik. Ugyan ez van a kollagén termeléssel is. Mit tehetünk?

Hyaluronsavat kell bejuttatni a bőr mélyebb rétegeibe. Ehhez már költségesebb eljárásokra van szükség. A krémek, amelyek tartalmaznak hyaluronsavat, nem jutnak be a bőr mélyebb rétegeibe, mert a sejtek szerkezete kötött. Ezt előbb fel kell lazítani.

Persze a plasztikai sebészek ezt gyorsan kiküszöbölik injekcióval. Elég költséges megoldás és a bejuttatott hyaluronsavnak időre van szüksége az eloszláshoz. Ezért csak az arc mélyebb ráncait töltik fel. Ez feszítő érzést kelthet és az arcizmok mozgatását is időszakosan gátolhatja.

Vannak különböző kozmetikai eljárások, amelyek különböző elektromos készülékek segítségével juttatják a hyaluronsavat a bőrbe. Ezek a kezelések sem túl olcsók. És a tökéletes eredményért rendszeresen ismételni kell. ” –                                                                    

A szóban forgó kozmetikai kezelés lényege, hogy az „arcszépítők”, egy galvanikus árammal működő, mikrochippel vezérelt készülék segítségével juttatják be a hyaluronsavat a bőrbe. A galvanikus áramnak azért van kulcsszerepe, mert a rezgésszáma 0. Így nem hat a bőrsejtek saját rezgésére, nem „betegíti” meg azokat. Viszont a fellazítja a sejtszerkezetet, így jobban és egyenletesebben oszlik el a bőrben. Azonnali hatást tapasztalhatunk, mert alulról mintegy megtámassza a bőrt így a ráncok halványulnak, feszessége rögtön érezhető lesz. Kezelés cikkbeMiután Gyöngyi felmérte az arc-bőr szerkezetem állapotát, és gondosan lejegyezte egy papírra, nekikezdett az arckezelésnek. Gyengéden megtisztította a bőrömet és finom mozdulatokkal belemasszírozta a bőrömbe a szérumot a kis gépecske segítségével. Szándékosan csak az arcom felén végezte el a ,,kísérletet” az első körben, hogy a látványos változásnak azonnali szemtanúja lehessek. Így is volt. Bámulatos eredmény köszöntött vissza rám a tükörből. Gyöngyi aztán befejezte az arcom másik felén is a szépítést, és elmondta, hogy igazán optimális eredményt másnapra, valamint igazán, minimum egy teljes kúra után érhetünk el. A bőr-szerkezetem rugalmasságát és teltségét tekintve számértékekkel is kimutathatóan nőtt, már az első a kezelés végére. Az eredménnyel jómagam szuper-elégedett voltam és ezt a változást mások is észrevették rajtam.:-)

Egy ilyen kezelés persze nem váltja meg a világot, de rendszeresen alkalmazva, már komoly eredményeket lehet elérni. 10-15 évvel korábbi állapotba hozható az arc bőre. Sőt, – alkati kérdés – ez a szám még több is lehet.

Gyöngyivel utánaCsodálatos eredmények, és látványos változások történtek valóban a kezelés hatására. Halkan meg kell azonban jegyeznem, hogy a lényegi változás, csak a test-lélek egyensúlyának megőrzésével, a belső békével és a harmóniára való törekvéssel érhető el. Törekedjünk mindannyian a szépülés ezen fontosságára, mert csak így lehetünk EGÉSZ-SÉG-ESEK!

Frenyó Krisztina 


Gyöngyi  a kozmetikustermékek jóGyöngyi üzenete: Ezt a technikát és az el, ha akarod, otthon is alkalmazhatod, nem kell kezelésre járni, amikor időd van rá, akkor megteheted. Az ára nagyon jó!!! (Saját tapasztalat)

Ha kérdésed van, a szepelunk@gmail.com címen várom őket.

KOZMETIKUSOK kérdéseinek, érdeklődésének külön örülünk!!!

Divisch Gyöngyi, az arcszépítő várja jelentkezéseiteket, az alábbi elérhetőségeken: kunoichi73@gmail.com

06-70-512-6424

Kulturális programajánló / Jazz Feeling

           Hamarosan indul a Nyakas Smooth Jazz Klub Zsámbékon! Foglaljátok le jegyeiteket még időben, mert erről az élményről igazán nem érdemes lemaradnia                                                           […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: .

           Zsámbékhoz Pálinkás GergelyHamarosan indul a Nyakas Smooth Jazz Klub Zsámbékon!

Foglaljátok le jegyeiteket még időben, mert erről az élményről igazán nem érdemes lemaradnia                                                                                              senkinek!

Bővebben: Bleier Gábor rendezvényszervezés, valamint:   Zsámbéki Művelődési Ház

Rendezvényszervezés info:  Bleier Gábor

Kellemes kikapcsolódást kívánunk a Jazz muzsika édes ritmusaival és lágy ölelésével, Zsámbék festői szépségű környezetében!

– Feeling –

Nyakas smooth Jazz

Lélekgyógyító sorozat Arnolddal / A világunk két arca

A világunk két „arca”, avagy a jó és a rossz „harca”   Életünk során folyton ítélkezünk, és természetesen mindig mások felett. Általában azonban észre sem vesszük, amikor ítéletet mondunk valaki, vagy valami felett.Talán többekben felmerült a kérdés: vajon miért és hogyan ítélkezünk? Legtöbbször azért nem vesszük észre, valahányszor éppen ítélkezünk, mert nem tudatosodik bennünk, hogy […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-09-24.

Arnold jinjang

A világunk két „arca”,

avagy a jó és a rossz „harca”

 

Életünk során folyton ítélkezünk, és természetesen mindig mások felett. Általában azonban észre sem vesszük, amikor ítéletet mondunk valaki, vagy valami felett.Talán többekben felmerült a kérdés: vajon miért és hogyan ítélkezünk?

Legtöbbször azért nem vesszük észre, valahányszor éppen ítélkezünk, mert nem tudatosodik bennünk, hogy minden alkalommal, amikor minősítünk valakit, vagy valamit, akkor egyben ítélkezünk is felette. Emiatt rendszerint minden embert, dolgot, vagy helyzetet azonnal a „jó” vagy a „rossz” skatulyájába helyezünk, és innentől ennek megfelelően viszonyulunk hozzá. Tovább nehezíti helyzetünket, hogy ezekhez a címkékhez még sokáig tántoríthatatlanul ragaszkodunk is. Legtöbbször még akkor sem vagyunk hajlandóak változtatni véleményünkön – rendszerint büszkeségből –, ha már számunkra is teljesen nyilvánvaló a tévedésünk.

Az „ítéletet” mindenki addigi életének tapasztalata, hitrendszere, tudása és viselkedési mintái alapján hozza meg. Így teljesen természetes, hogy egyazon dolgot jószerivel annyiféleképpen ítélünk meg, ahányan vagyunk (ezzel kapcsolatban írtam már „Valódi célunk” címmel előző írásomban is).

Most induljunk ki abból, hogy alapvetően jóra vagy rosszra, azaz nekünk tetsző, vagy nem tetsző részre osztjuk fel a tapasztalásainkat, aminek az a mélyebb oka, hogy a Földön duális világban élünk. És a legszebb az egészben, hogy egyik oldal sem létezhet a másik nélkül, mert csak látszólagos kettősségről van szó, hiszen minden ugyanannak az EGY-nek (a Teremtő Forrásnak) a két oldala, amit mi hol az egyik, hol a másik oldalról szemlélünk. Férfi és nő, jobb és baloldal, elöl és hátul, alul és felül, kint és bent, – már ami minket illet. De ott van még a körülöttünk lévő világ is, ahol szintén megvan ez a kettősség. Jó és rossz, fény és árnyék, adás és elfogadás, jin és jang, öröm és bánat, szép és csúnya, erős és gyenge, és még sorolhatnám a végtelenségig. De, ha nem tudjuk mi a rossz, honnan ismerjük fel a jót? Vagy mitől tartunk erősnek valakit, ha nem ismerünk gyengét, vagy nem attól szép-e a szép, mert ismerjük a csúnyát? Vagyis mindennek két oldala van, mint annak a bizonyos éremnek. Csak ritkán vesszük észre, hogy ugyanannak a dolognak, helyzetnek egyszer az egyik, másszor a másik oldalát éljük meg, és attól függően, hogy éppen melyik oldalát nézzük, másképp és másképp ítéljük meg az elménkben.

 Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az ítélet nem más, mint egy választás, méghozzá a szabad akaratunk választása. Ugyanis mi döntjük el, hogy valami jó, vagy rossz, hogy azt a bizonyos érmet (az életet) melyik oldaláról nézzük.  

Földi létünknek igazából éppen az a célja, hogy mind a két oldalt megismerjük, megtapasztaljuk, hogy egyesítsük az ÉGI és FÖLDI energiákat, hogy aztán össze tudjuk rakni magunkban ismét EGY-gyé.

Rendszerint azért tartunk valamit rossznak, mert vagy volt már egyszer dolgunk vele, és negatívak az érzéseink azzal kapcsolatban, vagy egyáltalán nem ismerjük, de a lényeg az, hogy félünk tőle. Viszont félelmeink miatt nem tudjuk, vagy nem akarjuk megismerni, ezért továbbra is rossznak tartjuk.

Szerintem ezt az ellentmondást fel lehet oldani, mégpedig úgy, hogy másképp kell viszonyulnunk duális világunkhoz, mint ahogy eddig tettük.

A „nyugati” felfogás az EGY-ség (Teremtő Forrás) duális világunkban megnyilvánuló két oldalát szembe állítja egymással. A világ jelenségeit ellentét-párokként éljük meg. Így tévesen ítéljük meg a helyzeteket, mert nem ismerjük fel, hogy ugyanarról a dologról van szó, amikor egyszer az egyik, másszor a másik oldalán vagyunk. Ezért aztán folyton KÉT-ségek között vergődünk. Milyen szívesen adunk, mikor valaki rá van szorulva, és milyen nehezen fogadunk el, amikor mi vagyunk rászorulva (adás – elfogadás). Hányszor és hányszor látjuk sötéten a dolgokat saját magunkkal kapcsolatban, és milyen világos a megoldás, ha a másik problémáját nézzük (fény és árnyék). Mennyiszer látjuk ugyanazt a dolgot szépnek, míg mások csúnyának, vagy éppen fordítva. Milyen sokszor érezzük magunkat gyengének egy-egy helyzetben, míg barátunk minden erőlködés nélkül teszi meg ugyanazt a lépést (erős és gyenge).

És ha mindez önmagában nem lenne elég, ezt még azzal is tetézzük, hogy az általunk jónak/rossznak tartott dologról, mindenáron meg akarjuk győzni a másikat.

Miért is …?

Mennyivel könnyebb lenne az életünk, ha egyszerűen csak elfogadnánk a másik embert, az összes tudásával, tapasztalatával, hitével, cselekvésével együtt! Hiszen ez is egy lehetséges módja annak, hogy megismerjük a körülöttünk lévő világot. Az elfogadás nem azt jelenti, hogy egyet is kell értenem vele. Ha megismertem a másik hozzáállását az élethez, (az „EGY” egy másik, az enyémtől eltérő, lehetséges megismerését), de nem tudok vele azonosulni, akkor egyszerűen csak el kell fogadnom ezt, mint tényt, és hagynom kell, hogy az illető járja a saját útját. Nem kell megküzdjünk a saját „igazunkért”, és semmi esetre sem kell meggyőznünk egymást a magunk „igazáról”. Egyszerűen csak tudatosítsuk magunkban, hogy a saját világában, hitrendszerében MINDENKINEK igaza van! Minden nézőpontnak megvan a maga létjogosultsága, de ettől még a miénk nem csorbul. (Sem többek, sem kevesebbek nem vagyunk másoknál!) A „keletiek” arra tanítanak, hogy tanúként, szemlélőként vegyünk részt a világban. Mindenki másképp és másképp látja a világot, és mindenki sajátos, EGY – ÉN – i utat jár be itt a Földön. Akivel azonosulni tudunk, azzal mehetünk együtt, addig, amíg ez mindkettőnk számára elfogadható. Amikor azonban már nem tudunk azonosulni a másikkal, akkor jobb, ha elengedjük egymást. De nemcsak embertársainkat, hanem hiteinket, szokásainkat, tárgyainkat, – vagyis mindent el kellene tudni engednünk, ami már nem szolgálja a fejlődésünket. Ez azért megy rendszerint nagyon nehezen, mert rendkívül erősen ragaszkodunk ezekhez a dolgokhoz. Ha azonban mélyebben önmagunkba nézünk, megfigyelhetjük, hogy a ragaszkodás mélyén minden esetben félelem rejtőzik, és ragaszkodásunkkal egy hamis biztonságérzetben ringatjuk magunkat, s így próbálunk több energiához jutni. Persze minél nehezebben válunk meg valamitől, és minél tovább ragaszkodunk valakihez, annál nehezebben tudunk megválni tőle, és annál fájdalmasabb az elválás (elengedés).

Ha már az „ítélkezéssel” kezdtük a gondolatsort, akkor fejezzük is be azzal.

Az igazi „ítéletet” mindenki saját magáról mondja ki, azzal, ahogy él, ahogy gondolkodik, amit, és ahogy mond, amit cselekszik, és azzal, ahogy érez, dolgokkal, emberekkel és helyzetekkel kapcsolatban.

Ha felismerjük, hogy az ítélkezéssel csak ártunk magunknak és másoknak, akkor alapjaiban változtathatjuk meg az életünket! Ha tudatosak vagyunk, és ott vagyunk a jelenben életünk minden pillanatában, és felelősséget vállalunk gondolatainkért, szavainkért és tetteinkért, szabadabban, és boldogabban élhetjük az életünket!

 

Áldás kísérje Önöket saját útjukon.

Landgraf Arnold

Programajánló / komolyzene

                          SIMON IZABELLA ÉS VÁRJON DÉNES KONCERTJE                                               2013. október 24. 19.00 !                 […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: .

                       programajánló várjon dénes zongora   SIMON IZABELLA ÉS VÁRJON DÉNES KONCERTJE

 

                                            2013. október 24. 19.00 !

 

                                         Helyszín: Óbudai Társaskör / Nagyterem

Simon Izabella és Várjon Dénes koncertje a Musica Sonora Kamarazenekarral

 

Simon Izabella, Várjon Dénes – zongora

Vezényel:

Illényi Péter

M. Haydn: Nyitány A bűnbánat és a megtérés harca című oratóriumból MH 106

Mozart: G-dúr zongoraverseny, K. 453

M. Haydn – Mozart: G-dúr szimfónia, K. 444/425a

Mozart: B-dúr zongoraverseny, K. 456

Várjon Dénes és Simon Izabella méltán elismert és szeretett művészek a hazai és külföldi koncertlátogatók körében. A fiatal művészpáros ezúttal Mozart egy-egy zongoraversenyét szólaltatja meg a Musica Sonora Kamarazenekarral.

A no.17-es G-dúr és a no.18-as B-dúr zongoraverseny egyaránt 1784-ben keletkezett és mindkettő egy-egy melléknevet is visel. A G-dúr esetében ez a melléknév „Ployer II.”, ami a mű keletkezésekor még csak 19 éves Barbara Ployer-re, Mozart egyik tehetséges zongora és zeneszerzés tanítványára utal, és akinek Mozart a no.14-es (Esz-dúr) zongoraverseny után e művet is ajánlotta.

A B-dúr zongoraverseny pedig a „Paradies” melléknévvel lett ellátva, a hároméves korától vak zeneszerző és zongoraművész Maria Theresia Paradies-nek ajánlva, aki korábban Leopold Mozart növendéke is volt, és aki ekkoriban már elismert és neves művész volt Bécsben. Paradies mind külföldi turnékon, mind Ausztria-szerte előszeretettel játszotta, legfőbb tanára, Leopold Kozeluch művei mellett Joseph Haydn zongoraversenyeit, illetve időnként Wolfgang Amadeus Mozart műveit is.

A koncert két másik darabja Michael Haydn műve. Bár a műsor második felében felcsendülő szimfóniát egészen Lothar Perger zenetudós 1907-es felfedezéséig Mozartnak tulajdonították, valójában Michael Haydn no. 25-ös szimfóniájáról (MH 334.) van szó, melyet Mozart saját maga számára tanulmányozási céllal leírt és apróbb változtatások mellett kiegészítve a fenti zongoraversenyek keletkezési évében, 1784-ben egy lassú bevezetővel is ellátott. Így történhetett, hogy bár a mű nagy részét Michael Haydn komponálta, mégis e háromtételes kompozíciót a világ elsősorban Mozart no.37-es G-dúr szimfóniájaként ismerte meg. A koncert nyitószáma pedig Michael Haydn második, nagyszabású A bűnbánat és a megtérés harca című oratóriumának nyitótétele, ami igazi ritkaság, hiszen Magyarországon eddig egyetlen alkalommal hallhatta a közönség.

Belépőjegy: 1800 Ft, diákjegy 900 Ft

 Együttműködő partner: Musica Sonora Alapítvány

Jó szórakozást kívánunk!

– Feeling –

A szerkesztő levele

Kedves Olvasóink! Bizonyára észrevettétek, hogy egy szerkesztői levéllel kevesebbet írtam, így adósotok maradtam, ám ígérem, triplán bepótolom, ha már úgyis három a magyar igazság. Az elmúlt időszak zűrzavarossága végett kissé túlpörögtem magam, ám mind az élet, mind az orvosok is arra kértek, lassítsak.  Ennyit röviden a hiányosságokról, és most jöjjenek a termések. Azért minden,,rosszban”, van […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-09-23.

gesztenye burok repedKedves Olvasóink!

Bizonyára észrevettétek, hogy egy szerkesztői levéllel kevesebbet írtam, így adósotok maradtam, ám ígérem, triplán bepótolom, ha már úgyis három a magyar igazság. Az elmúlt időszak zűrzavarossága végett kissé túlpörögtem magam, ám mind az élet, mind az orvosok is arra kértek, lassítsak.  Ennyit röviden a hiányosságokról, és most jöjjenek a termések.

Azért minden,,rosszban”, van valami jó is. Az elmúlt héten egy lélekemelő masszázsban és egy érdekes allergia-vizsgálatban részesültem, így erről részletesen is beszámolok nektek egy hosszabb lélegzetvételű írásomban. Szerkesztőségünkben látogatást tett egy professzionális ránctalanító  technikát alkalmazó arcszépítő hölgy, a kezelésről e heti számunkban olvashattok. Megismerkedtünk egy hivatásos fotóssal, – én inkább fotóművésznek hívnám – akinek a fotóival ezen túl sűrűn találkozhattok a magazinban, és egy beszélgetést is sikerült rögzítenünk, hiszen minden hivatás mögött lakozik egy ember, így őt is megismerhetitek hamarosan közelebbről is.     Más: Nagy bulik voltak a nemrég megnyílt Lámpás Bár fedélzetén, és ezzel még nincs vége, mostantól folyamatosan dübörög a padló a Dob utcai Pincében. A programokról nálunk is értesülhettek még időben. Teszteltünk két könyvet, amelyet nektek is előszeretettel javaslunk olvasásra a heti ajánló rovatunkban. Fülbemászó és vérpezsdítő programok ígérkeznek a Zsámbéki Művelődési Ház falain belül, októbertől. Figyeljétek a Feeling programajánló rovatát, remélhetőleg sok érdekességet találtok majd ti is benne. Végezetül, de nem utolsósorban egy Lélekre-szóló, lélekemelő előadáson vehettünk részt Ágnes, a különleges énekesnő jóvoltából. Erről a nem mindennapi hangversenyről, egy szubjektív beszámolóval jelentkezünk a napokban. Olvasgassatok, figyeljetek bennünket itt és a facebook oldalunkon egyaránt. Lessétek a játékainkat, találós kérdéseinket és gyűjtsétek a lájkokat. Ne feledjétek, az ezredik lájkolónknak egy különleges meglepetéssel kedveskedünk. Legyen ismét egy szép hetünk együtt veletek, narancsos sütőtökillatú, gesztenyeburok repesztő őszi feelinggel!

Frenyó Krisztina

Az objektív mögött / Medveczki Katalin

A világ, mindenkinek mást jelent. Vannak, akik a körülöttünk zajló eseményeket prózai formába öntik és így adják tudtunkra, míg mások dallamokba foglalva, énekhangjukkal tolmácsolják mindezt felénk és vannak, akik fényképezőgépet ragadva elindulnak, és megörökítik mindazt, amit sokan észre sem veszünk. Magát, a csodát! Medveczki Katalinnal beszélgettünk. Kata vidáman érkezett a szerkesztőségbe, és természetesen hű társát, […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: .

BÉKAA világ, mindenkinek mást jelent. Vannak, akik a körülöttünk zajló eseményeket prózai formába öntik és így adják tudtunkra, míg mások dallamokba foglalva, énekhangjukkal tolmácsolják mindezt felénk és vannak, akik fényképezőgépet ragadva elindulnak, és megörökítik mindazt, amit sokan észre sem veszünk. Magát, a csodát! Medveczki Katalinnal beszélgettünk.

Kata vidáman érkezett a szerkesztőségbe, és természetesen hű társát, a fényképezőgépet is magával hozta.

Kata és a NikonF.K.: Egy fiatal lány, aki tanárképzőt végzett, egy gyógyászati segédeszközboltban dolgozik a családi vállalkozásukban, mindemellett csodálatos környezetben éli mindennapjait. Honnan indult a fotózás iránti szereteted?

M. K.: Édesanyám sokat fotózott régen, szinte minden hétvégén lóversenyekre jártunk, ugyanis ő profi fotósként dolgozott akkor. Így, én is  igen hamar megszerettem a természet közelségét, az állatokat. Miután látta a család, hogy igencsak érdeklődöm a fotózás iránt, így a nagymamáktól, nagynéniktől sorra kaptam a régebbi, lestrapált fényképezőgépeket, amelyek a gyakorlásnak pont megfeleltek. Alig lehettem tíz éves, amikor már elkezdtem sűrűbben fotózni, és újabb és újabb gépekkel próbálkoztam. 2005-ben vettem az első digitális fényképezőt, és azóta egyre jobb fényképezőgépekkel gazdagodott a gyűjteményem.

F. K.: Azt tudom rólad, hogy a fényképezést egyelőre hobbiszerűen űzöd, ám azt is hallottam, hogy volt már önálló kiállításod is, és a saját szememmel is meggyőződtem a fotóid különlegességéről. Ha tehetnéd, a fotózást választanád hivatásodul, és megélhetési forrásként egyaránt? 

darázsfotó Ne-zavard-a-köreimetM. K.: Amióta az eszemet tudom, a fotózást szeretem igazán, ez tölti ki a szabadidőm nagy-részét  a mindennapjaimat, és a gépem nélkül el sem indulok sehová. Papíron ugyan tanár vagyok, ám sosem dolgoztam a szakmámban. A főiskola után, szárnypróbálgatásként megpróbáltam bejutni iskolákba, állásinterjúkra jártam, ám egy idő után, végül is a szüleim családi vállalkozásában kötöttem ki. Tatabányán a kórház szomszédságában, egy gyógyászati segédeszközboltban dolgozom a szüleimmel. Szívesen segítek nekik, de örök álmom a fotózás marad, a maga szépségével, szabadságával és örömeivel együtt. Nem titok, hogy ha tehetném, azonnal váltanék és elkezdenék hivatásszerűen fényképezni, hiszen ezt szeretem a legjobban és hosszútávon ebből szeretnék megélni.  

F. K.: Gyönyörű helyen élsz, a Zsámbék mellett található Tökön. Gondolom a téged körülölelő festői környezet is hozzájárul ahhoz az inspirációhoz, amely a képeid születésekor hatalmába kerít.

Kata fotózM. K.:  Igen, valóban szép helyen élek, ahol szinte eggyé válhatok a természettel, ám sokszor ki sem megyek a hegyre, pedig közel lakom, de a napi teendők, a távollét nem mindig engedi ezt meg. Földrajz, környezetvédelem szakon végeztem a főiskolán, mert ez a terület vonzott a leginkább. Nincs ez másként a fotózásnál sem, a növényeket, állatokat és a természeti jelenségeket szeretem a legjobban megörökíteni. Erre kitűnő célt szolgál, a makrofotózási technika, leggyakrabban ezt használom. Így, például egy rovarnál, egy aprócska állatnál szabad szemmel alig látható részletekre bukkanok, van úgy, hogy csak a fotó kidolgozása közben. Amikor a békás fotóm készült, félig a vízben álltam és hosszasan figyeltem a pillanatot. Elragadott valami, és ilyenkor megszűnik a világ körülöttem, épp csak arra figyeltem ne merüljön el a gépem a vízben, nem sok kellett hozzá. 🙂

lencsebékaF. K.: Minden sikeresen tehetséges, vagy mondhatnánk úgy is, hogy tehetségesen sikeres ember mellett, illetve mögött áll valaki, aki segítségére van az alkotásban. Neked is van ilyen?

Kata profilM.K.: Igen, nekem a társam az inspirációm, ő ad erőt ahhoz, hogy azt csináljam amit szeretek, hogy ne adjam fel és lelkesedjek. Egy társaságban találkoztunk párszor, majd egy közösségi oldalon bejelölt, és már az elején elkezdte dicsérni a képeimet, és megkérdezte mit szólnék hozzá, ha rendezne nekem egy kiállítást. Lehet erre nemet mondani? – Ezzel a gesztussal tulajdonképpen meg is fogott. A kiállítást valóban megszervezte nekem a párom, pedig akkor még nem is voltunk együtt. Igazán három kiállításom volt eddig, két önálló és egy közös. Zuglóban és Zsámbékon is megmutathattam azt ami bennem rejlik. Szívesen megmutatnám a gondolataimat természetesen fotópapíron keresztül, és ha valaki felkérne a képeimet látva, hogy fotózzak rendszeresen, esetleg megbízna egy munkával, azonnal elvállalnám, és indulnék.

Katával interjúzunkSok sikert kívánunk Katának és szívből kívánjuk, hogy teljesüljenek álmai!

Frenyó Krisztina

Heti vers / Radnóti: Áhitat

Radnóti Miklós: Áhitat   Kedves, miért is játszom boszorkányos ékes szavakkal, amikor szomorúbb vagyok a fűznél, büszkébb a fenyőnél és szőkébb a vasárnap délelőttnél.   Amikor ősszel, ha haloványan csillog a napfény, egyszerű szavakkal hódolok néked és szeretlek, ahogyan csak a fűz szeretheti a bágyadt folyót.   Színes miseruhát hoznak az alkonyok, hogy imádkozzak hozzád egyszerű, […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-09-22.

RadnótiRadnóti Miklós: Áhitat

 

Kedves, miért is játszom boszorkányos

ékes szavakkal, amikor szomorúbb

vagyok a fűznél, büszkébb a fenyőnél

és szőkébb a vasárnap délelőttnél.

 

Amikor ősszel, ha haloványan csillog

a napfény, egyszerű szavakkal hódolok

néked és szeretlek, ahogyan csak a fűz

szeretheti a bágyadt folyót.

 

Színes miseruhát hoznak az alkonyok, hogy

imádkozzak hozzád egyszerű, szomorú

szavakkal, melyek néha bennem születnek

és nem marad utánuk semmi.

 

Szomorúbb vagyok a parti fűznél

és szép szavakkal szeretlek mégis

pedig te szebb vagy a százszorszépnél

és az egyszerűbbnél is egyszerűbb.

– Feeling –

 

 

Heti vers

                                                       Reményik Sándor : Tündérfok   Az életednek van egy titkos csúcsa, Mely rejtve őrzi boldogságod, Egy sziklafok, ahonnan Te az élet Töretlen teljességét látod, Hol imádkoznál hosszan, térdenállva, […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-09-16.

havas hegycsúcs

                                                       Reményik Sándor : Tündérfok

 

Az életednek van egy titkos csúcsa,

Mely rejtve őrzi boldogságod,

Egy sziklafok, ahonnan Te az élet

Töretlen teljességét látod,

Hol imádkoznál hosszan, térdenállva,

Mert onnan végtelen a panoráma.

Az életednek van egy titkos csúcsa

Köröskörül őserdő, ősbozót –

Keresztül-kasul vágtató csapások,

A sok hamistól nem látni a jót,

Isten előre ment, a csúcson vár be –

Csak az a kérdés, hogy odatalálsz-e?

Az életednek van egy titkos csúcsa,

Hová a mélyből kibukkan fejed

S a szépség minden gazdagsága, fénye

Megáldja két csodálkozó szemed,

Hol tiszta vagy, mint kristálypatakok

S megnyitod szíved, mint egy ablakot.

Az életednek van egy titkos csúcsa,

Vezetnek hozzá szent véletlenek,

Jaj, hogy leszállni kell, jaj, hogy nem adhatsz

A pillanatnak örökéletet!

S botlasz újra sok rögös, buta úton. –

De mindegy. Egyszer fenn voltál a csúcson.

– Feeling –