Kedves Olvasóink! Odakint, úgy tűnik tombol az októberi nyár és ez felettébb jókedvre derít bennünket. Dobjuk félre kételyeinket és a keserű gondolatokat, maximum a kávés-poharunkban maradjon egy kis keserédes íz. Küldjük magunkat szabadságra és egy kötött pulóverbe burkolózva, kézen-fogva azt akit érünk, vegyük nyakunkba a természetet, és csodáljuk egy kicsit csak úgy elmerengve… Kellemes hétvégét […]
Kedves Olvasóink!
Odakint, úgy tűnik tombol az októberi nyár és ez felettébb jókedvre derít bennünket. Dobjuk félre kételyeinket és a keserű gondolatokat, maximum a kávés-poharunkban maradjon egy kis keserédes íz. Küldjük magunkat szabadságra és egy kötött pulóverbe burkolózva, kézen-fogva azt akit érünk, vegyük nyakunkba a természetet, és csodáljuk egy kicsit csak úgy elmerengve…
Kellemes hétvégét nektek!
– Feeling –
Dóri barátnőm jóvoltából, egy háromnapos kreatív rajztanfolyamon vehettünk részt, hivatalosan jobb agyféltekés rajztanfolyamnak hívják. Három nap totál kikapcsolás, elvonatkoztatás, inspiráció és teljes meditáció, csak kicsit másképpen. És, hogy mi volt benne az elképesztő? Mindannyian megtanultunk rajzolni, és nem is akárhogyan! Hamarosan érkezünk a részletekkel, addig is olvassátok a magazint, sok érdekességgel találkozhattok majd. Fókuszban a […]
Dóri barátnőm jóvoltából, egy háromnapos kreatív rajztanfolyamon vehettünk részt, hivatalosan jobb agyféltekés rajztanfolyamnak hívják. Három nap totál kikapcsolás, elvonatkoztatás, inspiráció és teljes meditáció, csak kicsit másképpen. És, hogy mi volt benne az elképesztő? Mindannyian megtanultunk rajzolni, és nem is akárhogyan!
Hamarosan érkezünk a részletekkel, addig is olvassátok a magazint, sok érdekességgel találkozhattok majd. Fókuszban a kreativitás!
– Feeling –
Kedves Olvasóink! Már egy hete benne vagyunk a gyönyörű októberben és szédítő szeszélyeivel ismét sikerült levennie bennünket a lábunkról. Az elmúlt héten itt járt nálunk Bata Pisti a Vodku zenekar szóvivője, és egy jót beszélgettünk. A vele készült interjút, a napokban olvashatjátok itt a magazinunkban. Sikerült ellátogatnunk Pálinkás Gergely és zenekarának fergeteges smooth jazz koncertjére […]
Kedves Olvasóink!
Már egy hete benne vagyunk a gyönyörű októberben és szédítő szeszélyeivel ismét sikerült levennie bennünket a lábunkról. Az elmúlt héten itt járt nálunk Bata Pisti a Vodku zenekar szóvivője, és egy jót beszélgettünk. A vele készült interjút, a napokban olvashatjátok itt a magazinunkban. Sikerült ellátogatnunk Pálinkás Gergely és zenekarának fergeteges smooth jazz koncertjére a Lámpás Pincébe, ahol igencsak jól éreztük magunkat. A képes beszámolóval hamarosan érkezünk. Egy évvel ezelőtt volt szerencsém részt venni tizenegy kiválasztott társammal egy emlékezetes és mindent megváltoztató átalakító műsorban, Lakatos Márk vezénylésével. A bámulatos átváltozás részleteiről vágatlanul olvashattok az oldalon Egy évvel a Teljes Átalakulás után címmel. Hetente ellátogatunk egy átalakított hölgyhöz, és megkérdezzük, hogy érzi magát egy évvel a műsorba kerülés után, és hogy megtudjuk hol tart most az életében. Háromnapos kreatív rajztanfolyamon veszünk részt a hét elején, így figyelmünket, és csápjainkat a jobb agyféltekénkre irányítjuk, aztán jól beszámolunk majd erről is nektek. Most búcsúzom az izgatottság teljes átélésével, hiszen nemsokára kezdődik a rajzóra. Legyen egy szép, tartalmas hetünk újra együtt veletek, köszönöm, hogy vagytok!
Frenyó Krisztina
Friss lélegzetre vágyunk, teljes értékű emberként szeretnénk élni az életünket.
Mindannyiunk életében elérkezik egy olyan pillanat, amikor azt mondjuk elég! Elég mindenből, ami eddig megkeserítette a mindennapjainkat, amely dolgok miatt gátlásaink keletkeztek, és testünk-lelkünk egy merő görcsben vegetál. Friss lélegzetre vágyunk, teljes értékű emberként szeretnénk élni az életünket. Ismerős az érzés? Nálam ez a pont, 2012. júniusában realizálódott, amikor Lakatos Márknak címzett levelemet megírva, kisebb hezitálás után a küldés gombra helyezve remegő ujjam, már nem volt visszaút. Minden így kezdődött…
Részlet a Márknak írt levélből:
„Kedves Márk!
Amikor azon a napsütötte nyári reggelen megpillantottam az üzenetet a postafiókomban, alig hittem a szememnek. Lakatos Márk és szépítő csapata, beválogatott a TV2 Én is szép vagyok műsorának castingjára. Izgatottan készültem a nagy napra, és elindultam egy ismeretlennek tűnő, álomszerű világ felé. Nem tudtam miként zajlik egy ilyen esemény, és azt sem, hogy mi az illendőbb, ha „szakadtan” illetve ha kiöltözve vágok neki a nagy útnak, így aztán az aranyközéputat választottam. Most nem írom le részletesen a válogatás és az utána következő egy hónap részleteit, hiszen a blogomban már egy évvel ezelőtt ezt napról-napra megtettem, ám hogy ti is nyomon követhessétek életem egyik legmeghatározóbb történetét, az alábbi linkekre kattintva végigkisérhetitek a teljes átalakulást vágatlanul.
A SmileCenter Fogászatban, Dr. Bodrogi Attilának a fogorvosok gyöngyének köszönhetően, csodálatos átalakulásban részesülhettek a fogaim és persze jómagam is. Az őszinte mosolyért Attilának és a fogászat összes dolgozójának jár a köszönet!
Sokan kérdeztétek tőlem, hogy nem féltem e a nyilvánosságtól, mit szólt a családom és a környezetem mindehhez, és hogyan éltem meg valójában a külső-belső átváltozást. Ezzel az írással most mindenkinek szeretném megválaszolni a feltett kérdéseket, és remélem, hogy a blogom olvasása közben, ti is erőt merítetek a változáshoz, a változtatáshoz, mert csak elkezdeni nehéz, a többi már kialakul menet közben. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy egy év elteltével is, újra megköszönjem Lakatos Márknak és az ÉN IS SZÉP VAGYOK csapatának a lehetőséget, hogy elindulhattam egy úton. Köszönöm azt a rengeteg erőt és segítséget, amelyet a forgatások alatt kaptam tőlük, mind emberi, mind szakmai téren. És, még valami. Köszönettel tartozom Páromnak, lányaimnak és szeretett családomnak, valamint mindazoknak akik teljes vállszélességgel mellettem álltak és biztattak az első percektől kezdve. Nem lehet szavakkal igazán kifejezni, hogy mit is jelentett nekem ez az elmúlt év, és a lehetőség amely a változtatás útján elindított, ám aki ismer, és egy év elteltével is találkozik velem, az szemmel láthatólag érzékelheti a változást. Tömérdek pozitív visszajelzést kapok elégedett mosolyok kíséretében, és saját magamon is érzékelem, nap mint nap a változást. Az alábbi adás-videóban, a fiús alkatom miatt szomorkodtam, és egy éve még, hófehér mosollyal, és nőiesebb idomokkal szerettem volna távozni a Lakatos Márk Szalonból. A teli-száj-mosolyt 🙂 azóta töretlenül gyakorlom, és lássatok csudát, vigyázz mit kívánsz alapon, pontosan tíz kilogrammal mutat többet a mérleg, mint tavaly ilyenkor. Köszönöm jól vagyok!
Amikor már biztosan benne voltam a szerencsés tizenkettőben.
„Ez egy olyan történet, amelynek nem akarjuk hogy vége legyen. Amolyan, „túl szép, hogy igaz legyen dolognak”tűnik, ám mégis igaz! Valóra vált egy álom, és a szerencse mellett, az elhatározásom is kellett hozzá. Hittem benne, hogy sikerülhet, és egyet megtanultam újra, sosem szabad feladni azt, amit NAGYON AKARUNK!
Egy olyan lányként jelentkeztem ide a műsorba, aki szomorú volt, de a lelke mélyén egy tüzes oroszlánként tombolt. Egy olyan nő voltam, aki tudja mit akar, de sokszor nem tudta kimutatni, és a külvilág nem azt látta, amit ő szeretne láttatni magából. Pár hét alatt olyan változáson mentem keresztül, amit évek alatt nem sikerült megvalósítani.”
Azért osztom meg veletek mindezt, mert hiszem, hogy olykor egy történet is elég ahhoz, hogy löketet adjon a változtatáshoz, egy másik ember története, jelen esetben akár az enyém. Amennyiben az én történetem csak egy embert is elgondolkodtat és újult erővel kezdi holnap a napot, nekem már megérte.
Frenyó Krisztina
Kérdezzetek bátran, a teljes átalakulással kapcsolatban felmerülő kérdéseitekre, őszintén válaszolok. Ígérem!
Kedves Olvasóink! Problémák, betegségek, akadályok? Igen vannak, de rajtunk múlik csupán, hogyan kezeljük őket. Minden fejben dől el, így én azt mondom: Vegyétek nyakatokba az erdő-mezőt, sapka-sál és irány a természetes bakancstúra. Minden zavaros gondolatra, fogós kérdésre a legjobb válaszadó út, egy kiadós kirándulás. A tiszta levegőn, csakis tiszta gondolatok születhetnek. Legyetek jók, vigyázzatok egymásra […]
Kedves Olvasóink!
Problémák, betegségek, akadályok? Igen vannak, de rajtunk múlik csupán, hogyan kezeljük őket. Minden fejben dől el, így én azt mondom:
Vegyétek nyakatokba az erdő-mezőt, sapka-sál és irány a természetes bakancstúra.
Minden zavaros gondolatra, fogós kérdésre a legjobb válaszadó út, egy kiadós kirándulás. A tiszta levegőn, csakis tiszta gondolatok születhetnek.
Legyetek jók, vigyázzatok egymásra a hétvégén is!
TORKOSKODUNK, torkoskodunk? Igen, az Ybl Pince Kávézó és étterem, október 7-én hétfőn 11-15h-ig Torkos Hétfőt tart! Azon szerencsés vendégek, akik a megadott időben érkeznek a zuglói több, mint egyetemi menzára, azok bizony „terülj terülj asztalkám érzésben tobzódhatnak”. Megjelenés csakis farkaséhesen ajánlott! Bővebb információ: Ybl Club a facebookon – Feeling –
TORKOSKODUNK, torkoskodunk?
Igen, az Ybl Pince Kávézó és étterem, október 7-én hétfőn 11-15h-ig Torkos Hétfőt tart!
Azon szerencsés vendégek, akik a megadott időben érkeznek a zuglói több, mint egyetemi menzára, azok bizony „terülj terülj asztalkám érzésben tobzódhatnak”.
Megjelenés csakis farkaséhesen ajánlott!
Bővebb információ:
– Feeling –
Az ember amúgy békében élt a kezdetek kezdetén, egész jól el lenne így is, ám valamiért megjelent a harag, a gyűlölet, a háborúskodás és a bosszú a palettán. De miért? Miért nem bír megmaradni békességben, nyugalomban és szeretetben az emberiség? Ennyire egyszerű lenne mindez? És ha igen, miért nem megy simán mégsem oly rég óta […]
Az ember amúgy békében élt a kezdetek kezdetén, egész jól el lenne így is, ám valamiért megjelent a harag, a gyűlölet, a háborúskodás és a bosszú a palettán. De miért? Miért nem bír megmaradni békességben, nyugalomban és szeretetben az emberiség? Ennyire egyszerű lenne mindez? És ha igen, miért nem megy simán mégsem oly rég óta ez a Béke-menet? Alább némi tudományos és történelmi magyarázatot kaphatunk a kérdésre, ám úgy gondolom, és remélem nem vagyok egyedül ezzel, az erőszakra és a gyilkolásra, – legyen az emberi élet, aprócska remény, illetve az erkölcs gyilkossága – nincs elfogadható magyarázat.
2013. október 2.-ára virradóan, ha nem is tudjuk megállítani a háborúkat, és az erőszakot végérvényesen, saját életünkkel, példamutatásunkkal talán hozzájárulhatunk a világbéke összképének javulásához. Elég csak egy kicsit odafigyelnünk a gondolatainkra, szavainkra, cselekedeteinkre, hiszen ne feledjük, minden a fejekben dől el, olykor bizony még a világ sorsa is. Béke legyen mindannyiunkkal a mindennapjainkban!
Frenyó Krisztina
Kedves Olvasóink! Bármily hihetetlen, ám megint magunk mögött hagytunk egy újabb hetet. Esett az eső, sütött a nap és a végén még fagyott is, egyszóval változatos napokat éltünk meg. Előkerültek az esernyők, a téliesített kabátok és némelyik emberen már sapkát is látni véltünk. A lüktető város forgatagában sok mindent észre lehet ám venni, csak figyelni […]
Kedves Olvasóink!
Bármily hihetetlen, ám megint magunk mögött hagytunk egy újabb hetet. Esett az eső, sütött a nap és a végén még fagyott is, egyszóval változatos napokat éltünk meg. Előkerültek az esernyők, a téliesített kabátok és némelyik emberen már sapkát is látni véltünk. A lüktető város forgatagában sok mindent észre lehet ám venni, csak figyelni kell. Apropó figyelem, hogy is van ez? Miért olyan nehéz figyelnünk bármire is, legfőképpen magunkra? Ahogyan nap, mint nap Budapest szívében közlekedem, legtöbbször azt érzem, hogy egy felbolydult méhkasba kerültem. Olyannyira siet mindenki, vadul rohannak egymásnak az emberek a mozgólépcsőn, letaszítva az előttük fáradtan ácsorgó embertársukat. Mintha mindannyian ugyanoda szaladnának, mintha ugyanazt a valamit akarnák elérni egyszerre, a lényeg a gyorsaságban, pontosabban a törtetésben, a másik eltaposásában rejlik. Csodálkozunk, hogy ebben a zsongó kaptárban nem vesszük észre a mellettünk lapuló csodákat, hogy nem tudunk elmélyülni a metrón akár 5 perc erejéig saját belső csendünkben, és azon már meg sem lepődünk, hogy olyan elementáris erővel zuhan le mellénk a buszon egy alig húsz éves langaléta, hogy majd elsöpri a nálánál jóval öregebbeket szatyrostul, gyerekestül, mindenestül? Közömbösek lettünk, eluralkodott rajtunk netán a közöny, nem merjük kinyitni a szánkat, hogy kishaver add már át a helyed a kismamának, az idősebbeknek, és hogy nem véletlenül van kerekesszékben a melletted ülő ember, segíts?! Annyira nem siethetünk sem munkába, sem máshová, hogy szó nélkül tűrjük a körülöttünk történő társadalmi leamortizálást, mert ez már több mint fáradtság, több mint a túlterheltség okozta stressz-tünet, ez már népbetegség, úgyhogy gyógyítani kell. Néha kihúzhatnák az x és y generáció feltörekvő tagjai is fülükről a közömbösítő dugókat, és nem lenne baj, ha a wifi valóban megszűnne egy hétre létezni, talán így észrevehetnék többen a mellettük ülő szemében a fájdalmat, az ácsorgó fájós lábakat, a gömbölyödő pocakokat, és a görnyedt hátakat. Vajon nem lenne szebb a világ, ha megkérdeznénk egymástól, – még ha sokan hülyének is néznek érte – hogy mi a baj, segíthetek? Azért vannak kivételek, a minap több alkalommal is előfordult, hogy a megpakolt „toli-kocsimat”, fiatal fiúk lesegítették volna a lépcsőn, de én nem engedtem, miért? – Talán a rossz beidegződés, meg hogy bírom én, pedig olykor el kellene fogadni a segítséget, nem szégyen az. Ezen a héten több szót ejtünk majd az elcsendesedésről, az öngyógyításról és a segítségről, hiszen ránk fér bőven!
Induljon jól a hetünk együtt veletek, örömmel, odafigyeléssel, a csend feelingjével!
Frenyó Krisztina
Ismeretlen szerző […]
Ismeretlen szerző
Ezt jelented nekem…
Ezt jelented nekem:
Szem fénye sötét éjszakában,
Szív hangja csönd udvarában,
Mosoly a kín kapujában.
Ezt jelented nekem.
Vízcseppek cserepes ajkakon,
Hűs kéz gyöngyöző homlokon,
Nap fénye fagyos csúcsokon.
Ezt jelented nekem.
