víz címkéhez tartozó bejegyzések

Patkány hozta kommunikáció / Garbóczi Tünde elemzése

Egyelőre ennyi gondolkodni való elég lesz. Sok élmény, érzés, előrelépés vár ránk ebben a hónapban, izgalmas hetek jönnek, érdemes rá készülni, kinyílni, bátran adni és egyúttal befogadni. Mert az Egyensúly itt is Törvény.

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2017-11-28.

Garbóczi Tünde már megint olyat hozott, amire jó lesz odafigyelnünk. Változatosan, stílusosan tálalja a mondanivalót, ez esetben December üzenetét!

2017 december – Patkány hónapja

Rengeteg Víz energiával találkozhatunk a következő hetekben – és mindezt az erőteljes, szinte kezelhetetlen Jang minőségben. Persze itt az ideje, hisz tél van, hideg van, nem süt annyira a Nap, essen csak eső, jég, hó, ez a természet… de ilyenkor az időjáráson kívül is van pár dolog, amire jobban kellene figyelnünk. A december mindig hoz meglepetéseket, mert a Patkány már csak ilyen, az egyik legerőteljesebb és legmeghatározóbb Zodiákus… hisz vele kezdődik az Égi állatok birodalma.

De nézzük mit hozhat ez a Drága Patkány?

Elsősorban sok csapadékot. Esőt, havat, jeget… Majd meglátjuk, de nagy az esély a nagyon fehér Karácsonyra.
A következő és talán a legfontosabb dolog az érzéseink világa, azok felszínre törése, megélése, kinek mi a dolga vele.
Karácsony környékén ez mindig kicsit kényesebb téma, mivel a hónap a család körül forog, és ugye a legnagyobb feladatainkat pont szeretteink hozzák számunkra. Szóval mindenféle érzelem, érzés a plafonon lehet. Mik ezek? A buddhizmus legnagyobb tanításban (A Négy Nemes Igazságben) ez 3 fogalommal egyszerűen le van írva, és ezen belül végtelen a sor. Ezek a vággyal, a haraggal és a nem tudással összefüggő belső megéléseink, melyek szenvedést, vagy épp megvilágosodást hozhatnak.

Az érzések érmének két oldala van… Szeretet, szerelem, öröm, beteljesülés, megbocsátás, elfogadás, elengedés… És mivel a világ az egyensúlyra törekszik játszik mindig a másik oldal is: gyűlölködés, ítélkezés, elégedetlenség, okoskodás, csalódás, bánat, bosszankodás…
Bármi életre kelhet, ami a lelkünket megmozdítja és van vele dolgunk. Nos, neked vajon mi? Hamarosan megtudod, hisz ebben a hónapban megmutatja magát lelked sötét és világos oldala is. Feljön minden és szívet, időt, helyet foglal, majd rendezkedik. Hozza azokat az embereket elénk, akik kiváltanak bármilyen hatást a fentiek közül, és most az lenne a dolgunk, hogy még több Fényt vigyünk oda, ahol Fény van, de legfőképp oda, ahol jelenleg a sötétség uralkodik. A cél az érzések megtisztítása, egyenesbe állítása és ezzel uralása… Ne akard elkerülni a gonosz, nemszeretem embereket, inkább nézz rájuk lehetőségként. Fényt vihetsz általuk az életedbe. Gondolj arra, hogy milyen nagy önbizalmat, erőt és hitet fog adni majd, ha nem tudják kihozni belőled az őrjöngő sorozatgyilkost, mert Te csak mosolyogsz és közben szabadon gyurmázol az érzéseiddel. Azaz sötétségből Fényt kovácsolsz. Várd a gonosz mostohát, csak mosd meg az almát…

A következő feladatunk ebben a hónapban a kommunikáció. Most jobban meg kell gondolni, hogy kinek, mit, hogyan és mikor mondunk, mert a pletyka, a titkok kifecsegése, de a félreértés is benne van a pakliban. Persze az Egyensúly Törvénye szerint szintén vele szemben megtalálható a beszélgetés, a megértés, a barátkozás, az ismerkedés, kellemes csacsogás. A fentiek összeolvasztásával pedig az érzelmek kifejezése bármilyen formában. Nem csak szavakkal, hanem például tettekkel, gesztusokkal, kedvességgel. Vagy épp pofonokkal? Vajon ezzel kapcsolatban lehet valamilyen dolgod? Elmaradt, régóta tervezett, vagy épp aktuális feladatod? Úgyis meglátod, megérkezik a Mikulással együtt.

Még egy nagyon fontos dolog: Az érzelmek világából legjobban a szerelem akarja a helyet magának, időt és teret egyaránt. A Patkány imádja a románcokat, a flörtöt, szenvedélyt, abból is legjobban a bármilyent. Gyorsat, lassút, közepeset, kellemeset, érzelgőset, anélkülit, szenvedélyeset, szerelmeset, rövidet, hosszút, lazát, szorosat, komolyat… neki mindegy, csak valami legyen! Ébreszti a vágyat rendesen. Mindenre, amit szeretnél, jöt hoz, vagy szükséges. Nem érdemes ellenállni, nagy az erő, és ezzel sem szeretne mást elérni, mint valamire megtanítani.

Sok sikert hozzá! Folytatjuk hamarosan… Van még Patkány mondanivaló.

Személyes elemzés a hónapodról: Addig is sokat segíthet ha érdekel, ha érintve vagy ha kihasználnád minél jobban az erődet, vagy kikerülnéd a hónap buktatóit:

ide kattintva itt a lehetőség ezekre a hetekre egyéni elemzést kérni.

És az érzelmek még egy dolgot nagyon meg tudnak mozdítani, és ez a fizikai, lelki, szellemi egészséged. Ha törekszel az egyensúlyra ezen a téren is:

itt találod ennek a segítségét egy érdekes előadásban és az egyéni képleted melletti tanácsokban.

Köszönöm, hogy meghallgattál!

Áldott Víz energia hulljon rád ebben a hónapban!

Garbóczi Tünde

www.garboczitunde.hu / lejegyezte: Frenyó Krisztina

Heti Feeling / A Kávészemek története

Emelkedj sorsod fölé és az élet kegyetlenségei csupán megfelelő alkalmat jelentsenek számodra ahhoz, hogy kiengedd “édes kávé zamatodat”, mely sajátod, amit kizárólag csak te sugározhatsz.

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2014-03-12.

Egy leány panaszkodott az édesapjának, hogy rosszul mennek a dolgai. Belefáradt az állandó eredménytelen harcba. Nem tudta, hogyan menjen tovább az életében, mert kimerültnek érezte magát. Úgy tűnt számára, hogy valahányszor megold egy problémát, mindig új probléma jelenik meg életében. Édesapja szakács volt. Kézenfogta őt és elvitte a munkahelyére.

Fogott három fazekat és vizet forralt bennük. Amikor forrni kezdett bennük a víz, az egyikbe sárgarépát, a másik fazékba tojást és a harmadikba kávészemeket rakott. Miközben főttek ezek a dolgok a fazekakban, egyetlen szót sem szólt, csupán rámosolygott a leányára.

A lány türelmetlenül várakozott, magában azt kérdezve, vajon mit akar tenni az édesapja. 20 perc elteltével, apja eloltotta a tüzet, majd egy tálba rakta a tojásokat, egy tányérba a sárgarépát és kitöltötte a kávét egy csészébe.

Ezután megkérdezte lányától: -Kedvesem, mit látsz itt?

-Tojást, sárgarépát és kávét – válaszolta ő.

Ekkor arra biztatta, hogy tapinsta meg a sárgarépát. A lány megtapintotta és érezte, hogy puha. Ekkor arra kérte, hogy hántsa le a tojás héját és a lány, érezte, hogy a tojás nagyon kemény. Ekkor arra kérte őt, hogy kóstolja meg a kávét. A lány nevetve kortyintott az illatos nedűből, majd megkérdezte:

-Mit jelentenek mindezek, apám?

Az édesapja elmagyarázta ekkor neki, hogy mind a három elemet ugyanolyan körülmények közé helyezték: forró vízbe. Csakhogy mindhárom elem különbözőképpen reagált erre:

A sárgarépa megpuhult és törékennyé vált.

A tojások erősen megkeményedtek.

Ellenben a kávé, megváltoztatta a vizet.

Mit gondolsz, te melyikhez hasonlítasz ezek közül? – kérdezte lányától az apa.

Amikor a mostoha körülmények kopognak ajtódon, te hogyan válaszolsz erre? Egy látszólag kemény sárgarépa vagy-e, akit megérint a fájdalom és elveszíti keménységét? A tojáshoz hasonlítasz, aki képlékeny szívvel és folyékony szellemmel indul, azonban egy kegyetlen esemény után, keménnyé és rugalmatlanná válik? Te kívül ugyanolyan maradtál, azonban belül megkeseredett a szíved?

Vagy, egy kávészem vagy? A kávé megváltoztatja a forró vizet, a neki fájdalmat okozó elemet. Amikor a víz eljut a maximális forráspontra, a kávé kiengedi legjobb aromáját és zamatát.

Tanulság:

Ne hagyd magad legyőzni! Emelkedj sorsod fölé és az élet kegyetlenségei csupán megfelelő alkalmat jelentsenek számodra ahhoz, hogy kiengedd “édes kávé zamatodat”, mely sajátod, amit kizárólag csak te sugározhatsz.

– Feeling –

Az objektív mögött / Medveczki Katalin

A világ, mindenkinek mást jelent. Vannak, akik a körülöttünk zajló eseményeket prózai formába öntik és így adják tudtunkra, míg mások dallamokba foglalva, énekhangjukkal tolmácsolják mindezt felénk és vannak, akik fényképezőgépet ragadva elindulnak, és megörökítik mindazt, amit sokan észre sem veszünk. Magát, a csodát! Medveczki Katalinnal beszélgettünk. Kata vidáman érkezett a szerkesztőségbe, és természetesen hű társát, […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-09-23.

Kata vidáman érkezett a szerkesztőségbe, és természetesen hű társát, a fényképezőgépet is magával hozta.

F.K.: Egy fiatal lány, aki tanárképzőt végzett, egy gyógyászati segédeszközboltban dolgozik a családi vállalkozásukban, mindemellett csodálatos környezetben éli mindennapjait. Honnan indult a fotózás iránti szereteted?

M. K.: Édesanyám sokat fotózott régen, szinte minden hétvégén lóversenyekre jártunk, ugyanis ő profi fotósként dolgozott akkor. Így, én is igen hamar megszerettem a természet közelségét, az állatokat. Miután látta a család, hogy igencsak érdeklődöm a fotózás iránt, így a nagymamáktól, nagynéniktől sorra kaptam a régebbi, lestrapált fényképezőgépeket, amelyek a gyakorlásnak pont megfeleltek. Alig lehettem tíz éves, amikor már elkezdtem sűrűbben fotózni, és újabb és újabb gépekkel próbálkoztam. 2005-ben vettem az első digitális fényképezőt, és azóta egyre jobb fényképezőgépekkel gazdagodott a gyűjteményem.

F. K.: Azt tudom rólad, hogy a fényképezést egyelőre hobbiszerűen űzöd, ám azt is hallottam, hogy volt már önálló kiállításod is, és a saját szememmel is meggyőződtem a fotóid különlegességéről. Ha tehetnéd, a fotózást választanád hivatásodul, és megélhetési forrásként egyaránt?

M. K.: Amióta az eszemet tudom, a fotózást szeretem igazán, ez tölti ki a szabadidőm nagy-részét a mindennapjaimat, és a gépem nélkül el sem indulok sehová. Papíron ugyan tanár vagyok, ám sosem dolgoztam a szakmámban. A főiskola után, szárnypróbálgatásként megpróbáltam bejutni iskolákba, állásinterjúkra jártam, ám egy idő után, végül is a szüleim családi vállalkozásában kötöttem ki. Tatabányán a kórház szomszédságában, egy gyógyászati segédeszközboltban dolgozom a szüleimmel. Szívesen segítek nekik, de örök álmom a fotózás marad, a maga szépségével, szabadságával és örömeivel együtt. Nem titok, hogy ha tehetném, azonnal váltanék és elkezdenék hivatásszerűen fényképezni, hiszen ezt szeretem a legjobban és hosszútávon ebből szeretnék megélni.

F. K.: Gyönyörű helyen élsz, a Zsámbék mellett található Tökön. Gondolom a téged körülölelő festői környezet is hozzájárul ahhoz az inspirációhoz, amely a képeid születésekor hatalmába kerít.

M. K.: Igen, valóban szép helyen élek, ahol szinte eggyé válhatok a természettel, ám sokszor ki sem megyek a hegyre, pedig közel lakom, de a napi teendők, a távollét nem mindig engedi ezt meg. Földrajz, környezetvédelem szakon végeztem a főiskolán, mert ez a terület vonzott a leginkább. Nincs ez másként a fotózásnál sem, a növényeket, állatokat és a természeti jelenségeket szeretem a legjobban megörökíteni. Erre kitűnő célt szolgál, a makrofotózási technika, leggyakrabban ezt használom. Így, például egy rovarnál, egy aprócska állatnál szabad szemmel alig látható részletekre bukkanok, van úgy, hogy csak a fotó kidolgozása közben. Amikor a békás fotóm készült, félig a vízben álltam és hosszasan figyeltem a pillanatot. Elragadott valami, és ilyenkor megszűnik a világ körülöttem, épp csak arra figyeltem ne merüljön el a gépem a vízben, nem sok kellett hozzá. 🙂

F. K.: Minden sikeresen tehetséges, vagy mondhatnánk úgy is, hogy tehetségesen sikeres ember mellett, illetve mögött áll valaki, aki segítségére van az alkotásban. Neked is van ilyen?

M.K.: Igen, nekem a társam az inspirációm, ő ad erőt ahhoz, hogy azt csináljam amit szeretek, hogy ne adjam fel és lelkesedjek. Egy társaságban találkoztunk párszor, majd egy közösségi oldalon bejelölt, és már az elején elkezdte dicsérni a képeimet, és megkérdezte mit szólnék hozzá, ha rendezne nekem egy kiállítást. Lehet erre nemet mondani? – Ezzel a gesztussal tulajdonképpen meg is fogott. A kiállítást valóban megszervezte nekem a párom, pedig akkor még nem is voltunk együtt. Igazán három kiállításom volt eddig, két önálló és egy közös. Zuglóban és Zsámbékon is megmutathattam azt ami bennem rejlik. Szívesen megmutatnám a gondolataimat természetesen fotópapíron keresztül, és ha valaki felkérne a képeimet látva, hogy fotózzak rendszeresen, esetleg megbízna egy munkával, azonnal elvállalnám, és indulnék.

Sok sikert kívánunk Katának és szívből kívánjuk, hogy teljesüljenek álmai!

Frenyó Krisztina

Heti tanulság

A kútnál. Rettentő nagy volt a hőség. Egy vándor erdei kútra lelt, de csak szomorúan üldögélt mellette. Nem volt ugyanis semmiféle alkalmatossága, amivel vizet lehetett volna felhozni a mélyből. Hamarosan egy másik vándor is odaért. Annál volt egy széles nyakú üveg, de megmaradt a gond, hogy miként juttathatnák le a víz színéig, és megmerítés után […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-08-25.

A kútnál.

Rettentő nagy volt a hőség. Egy vándor erdei kútra lelt, de csak szomorúan üldögélt mellette. Nem volt ugyanis semmiféle alkalmatossága, amivel vizet lehetett volna felhozni a mélyből.
Hamarosan egy másik vándor is odaért. Annál volt egy széles nyakú üveg, de megmaradt a gond, hogy miként juttathatnák le a víz színéig, és megmerítés után hogyan juttassák azt vissza. Karjuk nem ér le odáig, kötelük nincsen… Most már ketten szomjaztak, szomorkodtak a kútnál.
Eltelt egy búsító álmosító félórácska. Megint jött valaki, vidám füttyszót röpített a légbe. Újabb vándor érkezett. Van köteled? – törte meg a csendet kérdésével a másik kettő – Ha igen ihatunk. Itt a kút, üveg is van. Kötél kell. Azon leengedhetjük az üveget a kútba…
A harmadik vándor kiforgatta zsebeit. Talált is egy madzagot, de túl rövidet ehhez a feladathoz. A másik kettő elcsüggedt, de ő nem. És nevetett. Ha a kötél nem elég hosszú, egy ötlet meghosszabbíthatja, mondta. Letörünk egy száraz ágat, az üveget rákötözzük a végére és máris kész a fura kútágas tótágas. Vizet merítünk, iszunk. Így is tettek. Mindhárman eloltották szomjukat. Látjátok, tette hozzá a jókedvű vándor: kút, üveg, ötlet. Külön-külön most egyikkel sem értünk volna el célunkig, de mindhárommal együtt, hozzájutottunk az áhított vízhez. Gondolkozzunk el azon, hogy mire tanított bennünket ez a kis kút-melletti mese, a három vándorról.

A heti tanmesét, egy kedves olvasónk, Reményi Győző Menahem küldte el nekünk.

Köszönjük, hogy megosztotta velünk!

-Feeling-

A szerkesztő levele

Kedves Olvasóink! Ismét egy mozgalmas hét áll mögöttünk, történtek dolgok, események, amelyről nemsokára ti is olvashattok. Lassan, de biztosan közeledik a szeptember és ezzel együtt az iskolakezdés öröme-bánata is, ám addig még van hátra egy kis szelet, a nyár-tortából. Az elmúlt napokban kaptunk egy kis szellőt, egy nagyobbacska vihart a fejünk […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-08-12.

Kedves Olvasóink!

Ismét egy mozgalmas hét áll mögöttünk, történtek dolgok, események, amelyről nemsokára ti is olvashattok. Lassan, de biztosan közeledik a szeptember és ezzel együtt az iskolakezdés öröme-bánata is, ám addig még van hátra egy kis szelet, a nyár-tortából. Az elmúlt napokban kaptunk egy kis szellőt, egy nagyobbacska vihart a fejünk fölé, és egy kis esőt, ami már igazán úgy kellett, mint hangnak a szó. Egy újabb hétfő köszöntött reánk és éppúgy süt a nap, mint péntek délután. Darazsak dongnak, szúnyogok zümmögnek és legyek röpködnek mindenfelé. Beérett a búza, a napraforgófejek mélyen meghajlanak a nyár utolsó sóhaja előtt, és büszkén rázzák ki magukból a kövér magokat. Így ősz közeledtével, egy kicsit erőt vesz rajtunk az elmúlás gondolata, de aztán megrázzuk magunkat és feleszmélünk, hiszen még javában tart a nyár, sőt lesz jövőre is! Már csupán pár nap és itt a hosszú hétvége, ismét négy nap pihenést kapunk így ajándékba. Nem árt kihasználni az évszak utolsó, roskadozó tálcán kínált örömeit: irány a Balaton, induljunk a hegyek, vizek, erdők meghódítására együtt, lelkesen!

Legyen szép ez a hetünk is, kellemes nyárízű feelinggel!

Frenyó Krisztina

A szerkesztő levele

Kedves olvasóink! Szeretettel köszöntelek benneteket ezen a gyönyörű, kánikulával kezdődő héten. Az elmúlt napokban sokunkon erőt vett a nyári forróság, a hosszan tartó telihold kissé megzavarta a megszokott ütemet, de minden rendben van, itt vagyunk veletek újra. Köszönjük a sorra érkező leveleiteket, észrevételeket, az építő jellegű kritikákat, és a rengeteg írást, képet, receptet. Még Rómából […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-07-29.

Kedves olvasóink!

Szeretettel köszöntelek benneteket ezen a gyönyörű, kánikulával kezdődő héten. Az elmúlt napokban sokunkon erőt vett a nyári forróság, a hosszan tartó telihold kissé megzavarta a megszokott ütemet, de minden rendben van, itt vagyunk veletek újra. Köszönjük a sorra érkező leveleiteket, észrevételeket, az építő jellegű kritikákat, és a rengeteg írást, képet, receptet. Még Rómából és Párizsból is kaptunk képes élménybeszámolót, melynek nagyon örültünk. Legjobb igyekezetünkkel próbálunk eleget tenni a kéréseknek és gyors egymás utánban kerülnek fel az anyagok, ahogy időnk engedi. Az előző számunkban közreműködtek: Varga Csaba fotográfus, Solymosi Zoltán ( írások ), Palkó Mária, Csott Károly, ( receptek ) Pántyéné Horváth Klára ( stíluskommunikátor ). Ezúton is köszönjük nektek szorgalmas munkátokat. Túl vagyunk a Forma 1- izgalmain, előttünk az Ördögkatlan Fesztivál, javában zajlik a Kapolcsi Művészetek Völgye. Fesztiválozzatok, hallgassatok kellemes, nyugtató zenét, kapcsoljatok ki egy kicsit. Ebben a nagy melegben mindenre fokozottabban oda kell figyelnünk, leginkább egymásra, no meg magunkra, kérlek vigyázzatok magatokra, vezessetek óvatosan! Igyatok minél több vizet, hűsítsétek magatokat, kerüljétek a déli forróságot és ha lehet pihenjetek, lubickoljatok a hűs vizekben. Legyen szép hetünk ismét, újra itt a Feelingen együtt veletek!

Frenyó Krisztina