tánc címkéhez tartozó bejegyzések

Esik az eső, hajlik a vessző…

Esik az eső, hajlik a vessző, ugye sokunknak ismerős ez a dalocska? Annyi negatív komment érkezik a közösségi oldalakra, szerte ahogy körülnézünk, így eső, meg úgy hullik, meg mikor lesz már vége, és mikor hagyja abba? Közben, csak örülnünk kellene, hogy miért? Olvass végig! 🙂

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2019-05-06.

Esik az eső, hajlik a vessző, ugye sokunknak ismerős ez a dalocska? Annyi negatív komment érkezik a közösségi oldalakra, szerte ahogy körülnézünk, így eső, meg úgy hullik, meg mikor lesz már vége, és mikor hagyja abba? No de május van, és a májusi eső aranyat ér, ahogy nagyapáink ígérték anno. Ne búslakodjunk hát, a hajlott vessző hamarosan felágaskodik, aztán pompázatos ruhájukat megrázva, vad színekbe borulnak a virágok. A poros levegő kitisztul, az itt maradt esőcseppek pedig,  apró gyöngyszemekké változva továbbgurulnak…

Nincs baj, csak esik az eső, jobban beérik majd a termés, a virágok színes ruháikba borulva vad táncot lejtenek a nedves pázsitszőnyegen. Nyafogás helyett válasszunk egy jó lemezt, dőljünk végig autósülésünk, fotelünk kényelmében és élvezzük az esőáztatta táj megejtő szépségét. Ébresztő! A májusi eső aranyat ér! Nagyapáink nem ám a vakvilágba beszéltek…

 

Aranyeső hulljon rája…

Esőben köpönyeg, vidám színekkel, vázában óriásfejű – színes virágokkal, egy jó filmmel, kényelmes fotelben egy izgalmas könyvvel, sok írással, laktató, szívmelengető ételek főzésével, – lecsó, tejberízs, minestrone-leves, egy tál csípős rakottkrumpli – és aztán egy puha takaróval körbeölelt estével könnyedén túllendülhetünk az esős, szomorkás napokon.  

 

Tudtátok, hogy esőben is születnek szerelmek, sőt még gyerekek is? És azt hallottátok, hogy eső alatt milyen jó csókolózni, és azt, hogy ha esőben táncoltok, sokkal több energia szabadul fel és kalóriaégetésnek sem utolsó? El tudjátok képzelni, milyen jó összebújni esőtől ázott ruháitokban, nedves testetek ölelkezésében egy kandalló előtt? Meleg teás bögrével kezetekben? Vagy egy csésze gőzölgő kávét szürcsölni a presszó romantikus sustorgásában, miközben odakint csak esik, csak esik? Mesés. Próbáljátok ki! Kár a gőzért, attól még, hogy nyavalygunk, nem fogja abbahagyni. Szeressétek az esőt, nem bánt az senkit! 😉

Frenyó Krisztina

 

Heti vers

“Világgá mennék, senki ne lássa arcomat, ahogy sírok, s könnyeimet nem tudom magyarázni, miért, miért is kéne? Nem tudok a tükörbe nézni, mert látom a múltat, és visszanéz, kegyetlenül megüt a kéz és némaságba kényszerít az élet, mert ha mondanád, úgysem értenének… Olykor vadul kapálózva menekülnék, de néha kevés a ház, kevés a tér, kevés […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-08-27.

tenger feeling“Világgá mennék, senki ne lássa arcomat, ahogy sírok, s könnyeimet nem tudom magyarázni, miért, miért is kéne?
Nem tudok a tükörbe nézni, mert látom a múltat, és visszanéz, kegyetlenül megüt a kéz és némaságba kényszerít az élet, mert ha mondanád, úgysem értenének…
Olykor vadul kapálózva menekülnék, de néha kevés a ház, kevés a tér, kevés az élet, és ha belekezdenék most, úgysem értenének…
Néha úgy érzem, még egy tél és nem bírom tovább, túl sok a fagyból, a sötétből,
Menekülnék mennék, szaladnék máshová, és fényben élnék, megpihennék, szállnék…
Aludnék, inkább csipkerózsa álmot, minthogy felébredve fázzam és megint…
Keresve keresnék egy új világot, ahol nyugodtan, fényben élhetnék megint…
Kinek mondjam el, ha fáj a szív, kinek kezdjem mesélni azt mit nem tudok, ki hinné el az igazamat, ki értené táncomat, hisz még te sem érted,
Néha úgy érzem, újra meghalok.”

– ködtánc –
Claudia Marthey