süt címkéhez tartozó bejegyzések

Lélekgyógyító sorozat Arnolddal / A Szeretet rántottája

Ráadásul a szeretet és a tudás is mindenkinél egyedi, megismételhetetlen, és csak a sajátja. Hiszen egyediségünknél fogva (a Földön soha nem volt, most sincs és nem is lesz olyan ember, mint amilyen TE vagy), senki sem tud úgy szeretni, ahogy TE tudsz.

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2015-10-08.

szeretet rántotta

Újra folytatjuk Lélekgyógyító sorozatunkat Landgraf Arnold jóvoltából, aki nagy örömünkre ismét tollat ragadott és megírta, ami kikívánkozott belőle. Fogadjátok olyan szeretettel, amilyen szeretettel ő küldte nekünk, nektek. Bármily meglepő is, a mai téma is a szeretet körül forog, pontosabban a tojások körül, ám, hogy a szeretetnek vannak e tojásai, arra a kérdésre, Arnold meglátásból kapjuk meg a választ. 

Mert kikívánkozik belőlem.

Nem is tudom, hol kezdjem.

Természetgyógyászként sokszor találkozom az adás és kapás, vagy másképpen az elengedés és az elfogadás problémájával. Ugyanis a legtöbb ember nem tud elfogadni. Mindenki csak adni szeretne, de mivel a másik oldalt nem ismerjük, vagyis nem tudunk elfogadni, ezért fogalmunk sincs, hogy miként adjunk. Nem vesszük figyelembe, hogy a másiknak egyáltalán szüksége van-e arra, amit adni szeretnénk. Akkor van-e szüksége rá, amikor mi akarjuk adni, és úgy van-e rá szüksége, ahogy mi adjuk, és olyan mértékben van-e rá szüksége, amilyen mértékben mi akarjuk adni. Ezért aztán rengeteg a félreértés és a sértődés. Ráadásul, amit meg valójában adnunk kellene, azt meg nem adjuk, mert ragaszkodunk hozzá. Foggal, körömmel, és nem eresztjük, még akkor sem, amikor már nyilvánvaló, hogy oda kéne adnunk. Vagy nem ismerjük fel, hogy azt kéne adnunk. Két ilyen terület is van az életünkben, ahol nem vesszük észre a nyilvánvalót. Az egyik a szeretet, a másik a tudás.

 

tojások

A paradoxon ebben csak az, hogy mindkettő végtelen, és mindenki számára hozzáférhető. Ráadásul a szeretet és a tudás is mindenkinél egyedi, megismételhetetlen, és csak a sajátja. Hiszen egyediségünknél fogva (a Földön soha nem volt, most sincs és nem is lesz olyan ember, mint amilyen TE vagy), senki sem tud úgy szeretni, ahogy TE tudsz. És senkinek sincs olyan tudása, mint amilyen neked van. Ugyanis a valós tudás, az nem azoknak az információknak a halmaza, amit elméd befogad (egyébként csak korlátozottan mértékben), hanem az a tapasztalás, amit ezen ismeretek mentén a cselekvés által megszerzel. Ezért egyediségednél fogva olyan módon látni és megtapasztalni a világot, ahogy Te látod és Te tapasztalod meg, úgy senki nem tudja, így a tudásod is utánozhatatlan és különleges. Ezt a tudást viszont, éppen egyediségednél fogva senki sem képes elvenni tőled.

 

nevetés
De ha, az így megszerzett tudást megosztod, akkor azzal segíteni tudsz másoknak, hogy ők is megtapasztalhassák ugyanazt a dolgot, amit Te, csak a maguk módján. Ami viszont így, már az ő tudásuk lesz. És amíg ezt nem ismerjük fel, addig nem akarjuk tovább adni a tudást, mert félünk, hogy nem kapunk újabbat, másikat, vagy ha odaadjuk, nekünk nem marad elegendő. De így a tudás áramlásának az útjában akadályok vagyunk, és úgy járunk, ahogy az az ember, akinek sok tojása volt, de nem csinált belőle rántottát az éhezőknek, így rárohadt.

rántottaAz öncélú szeretet és tudás, ugyanígy képes megrohasztani bennünket, ezért azt javaslom, hogy a tudásod és szereteted „tojásaiból” süssél rántottát és oszd meg a szeretetre és tudásra éhezőkkel. Csak figyelj oda arra, hogy akkor add oda, amikor valóban éhes, annyit adj, amennyire tényleg szüksége van, és úgy fűszerezd, ahogy az szereti, akinek adod.

Landgraf Arnold