elment címkéhez tartozó bejegyzések

Heti vers / Kassák Lajos: Távoli üdvözlet

Kassák Lajos verse eredetiben. Fogadjátok szeretettel! Olvassatok minél többet , keresgéljetek a versek csodás világában és válasszátok ki a legcsodálatosabbat magatoknak, amelyik így, a saját versetekké válik majd.

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2018-03-12.

Amióta csak emlékszem, nagyon szeretem a verseket, lebilincselnek, megindítanak bennem valamit, könnyekre s’ olykor mosolyra fakasztanak. Vannak versek, amelyekből egy-egy foszlány egy régi képeslap legalján virult, így került hozzám. Egyik legkedvesebbet, a barátnőmtől kaptam, mikor majd megölt a bánat egy szívszaggató szakítás után. Akkoriban minden szakításba belehaltunk. Ez, egy hosszú sor volt Kassák lajos egy gyönyörű verséből, amely azóta is itt él bennem. ” Aki elment az elment, mondtam én is, de ugyanekkor mélységesen éreztem, aki egyszer nálunk volt, az többé sohasem mehet el tőlünk egészen.” Aztán megkerestem a teljes verset. Lenyűgözött minden sora. Akárcsak Kassák többi gondolata is. Most ezt a “Távoli üdvözletet” osztom meg veletek heti vers gyanánt, mert méltán érdemesnek tartom erre a címre. Szívből remélem, hogy benneteket is elgondolkodtatásra, reményre késztetnek e dallamos, sokatmondó sorok, ebben az egyre fagyosabb lélegzetű világban.

 

Aki elment az elment, mondták gyerekkoromban az öregek.
S ez nem egészen igy van.

Láttam, hogy asszonyok keltek utra a hajnalban, vasalt, széles
szoknyákban, magassarku, bársonyfekete cipőkben
és néhány férfi is átlépte küszöbünket, valamennyien ébren
voltunk, a bucsuzó még egyszer felénkfordult,
szeliden intett s hátán a batyuval elindult a nap felé,
ami a határszéli fák koronájában üldögélt.

Aki elment az elment, mondta az anyám, sohse keseregjetek
a kósza lélek után. Aki elment az elment, mondtam én is, de ugyanekkor mélységesen éreztem, aki egyszer nálunk volt, az többé sohasem mehet el tőlünk egészen.

Emlékszem rá: az előbb még ott énekelt az öreg szalmaszéken
és a szék itt maradt. Emlékszem rá: melyik tányérból kanalazta ki a levesét
és a tányér itt maradt. Emlékszem rá: ahogy az eresz alatt bóbiskolt, pipázott,
köhögésével fölébresztette az alvó kutyát, kiköpött a földre,
ekkor hangyák jöttek elő valahonnan
és az eresz itt maradt, az álmos kutya s a falánk hangyák is
ittmaradtak.

A bucsuzó menyecske ránevetett az apámra:
és az apám itt maradt.
A bucsuzó legény ránevetett az anyámra:
és az anyám itt maradt.
Aki szeretett engem az megcirógatta az arcom:
és én itt maradtam.

Aki elment az elment, mondták gyerekkoromban az öregek.
S ez egyáltalában nem igy van.
Sokan elmentek már tőlem, de senki sem tudott igazán a faképnél
hagyni.
Ugy állok itt, mint akinek senkije nincsen
és van egy kosaram, amiben mindenki benne van.

Kassák Lajos: Távoli üdvözlet / Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 9. szám

A vers, az eredeti formájában lett leközölve, nem nyúltam bele az ékezetekbe, stilisztikába, hiszen ez így hiteles. Fogadjátok szeretettel! Olvassatok minél többet , keresgéljetek a versek csodás világában és válasszátok ki a legcsodálatosabbat magatoknak, amelyik így, a saját versetekké válik majd. Legyen gyönyörű hetünk, együtt veletek, kedves olvasóim!

Frenyó Krisztina

 

Éj lettem, csend a hangom

                                                                                                              […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-10-17.

             Gyuri a gyémánt                                                

                                                            Éj lettem, csend a hangom, 

                                                    A napot akartam, s elégett minden.

                                                                Éj lettem, álom, árnyék,

                                                                  Csak te ragyogsz még,

                                                                     Gyönyörű kincsem.

Bizonyára sokan emlékezünk még a Kimnovak zenekar Gyémánt című számára, ám azt csak kevesen tudjuk, hogy pontosan kinek íródott és miről is szól ez a szívbemarkolóan gyönyörű dal. Pribil Gyuri nagypapája hazatérve a háborúból elmesélte unokájának a történteket, azokat a fájdalmas gondolatokkal teli érzéseket, amelyek őt gyötörték a nehéz idők alatt. Gyuri, lírai dallamokban tolmácsolta nagyapja “szomorúsággal teli könyörgését”, és Novák Péter csodálatos szövegével karöltve megszületett a Gyémánt, minden idők egyik legszebb örökzöldje. Pribil György, 46 év után, tegnap este elment közülünk örökre.

Viharos szél tombolt tegnap este és a zuhogó esőben, hangos szirénázás törte meg a Kismarosi erdő amúgy megszokott csendjét. Remélem nem történt nagy baj, – ez volt első gondolatom –   mert a párom még nem ért haza, és későre járt… Amikor kisvártatva hazaért, elmesélte, hogy nagy baleset történt a közelben, akkor még nem tudtuk, hogy Gyuri is ott van. Nyugtalan lettem, hogy vajon megsérült e valaki és remélem nem ismerem, ugye nem a barátaink közül valaki? – ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben . Különös, hogy éppen egy kedves közös ismerőssel beszélgettem és a zenekari fellépéseket egyeztettük, amikor halottam a hírt és akkor még nem akartam elhinni, és fel sem fogtam a felfoghatatlant, hogy Gyuri nincs többé! – Az nem lehet, hiszen még tegnap találkoztunk a falu egyik kedves kis éttermében, köszönt és aztán becsukta az ajtót maga mögött. Szelíden mosolygott és nyugodtság pihent a szemében. Ekkor láttam utoljára. – Hogy pontosan mi történt, azt nem lehet még tudni, tragikus autóbaleset. Pribil Gyuri a helyszínen életét veszítette. A környéken lakó emberek segítőkészsége és lélekjelenléte erőn-felüli emberségről tanúskodik és mindenképpen köszönettel tartozunk nekik mindannyian! Az elmondások és a szemtanúk alapján, többen kirohantak a házakból és ahogy csak tudtak, segítettek a megrázó pillanatokban. ,,Ismeretlenül is Igaz Emberként “vigyázták” Gyurit és mellette voltak az utolsó pillanatokig! Úgy érzem, itt már nincs szükség szavakra.

Gyuri csukott szemmel

Zenei út

A Kimnowak zenekar 1993-ban alakult. Az együttest Novák Péter énekes, Nagy Gergely basszusgitáros és Pribil György gitáros alapította. A csapat magja, a trió, Pribil György gitáros-zeneszerző csatlakozásával alakult ki. Az együttesnek három nagylemeze jelent meg, az első, 1994 augusztusában Tűz van babám címmel, ezen az albumon található a Hol van a nyár című dal, amellyel Clip ’94 fesztiválon három-díjat is nyertek. A második nagylemezük 1995-ben jelent meg. A Fekete Zaj címet viselő album, még több népzenét vegyít az egyre markánsabb rocktémák közé. 1996 januárjában megjelentették a Gyémánt című maxijukat, amellyel hónapokig ostromolták a slágerlisták csúcsait. Szintén 96-ban a Radio France International által kiírt “Rock és Popzene Keleten” elnevezésű versenyen a Kimnowak elnyeri a producerekből, újságírókból, zenei szakemberekből álló nemzetközi zsűri különdíját. 1996 végén új, izgalmas alkotást hívott életre Silló Sándor író-rendező és a Kimnowak zenekar Ég és föld címmel. A zenés darabot a veszprémi Petőfi Színház mutatta be, a darab dalait a Kimnowak adta elő az előadásokon, méghozzá élőben. 1997 szeptemberében jelent meg az együttes harmadik nagylemeze Utcazene címmel. A zenekar 1998 márciusában szerepelt az Alföldi Róbert által rendezett Velencei kalmár premierjén, Pribil György két dalt írt a darabhoz és ezt játszották el.

Amit Gyuriról még illik tudni zenei körökben

Pribil György, gitáros és zeneszerző, 18 éves korában kezdett el gitározni. Gyuri valóban szentnek tartotta a muzsikát, ezt a reá jellemző híres mondata is igazolja: “A zene annyira szent dolog volt számomra, hogy hosszú ideig hozzá sem mertem nyúlni …” Azóta nagy léptekkel haladt előre, de a zenéhez való alázatos viszonya megmaradt. A blues az, ami leginkább hatott rá a kezdetekkor. Példaképei Keith Richard, Ry Cooder, Jimi Hendrix. 

Részlet a zajlik.hu oldaláról:                                                                                                                     

” 1985-ben, amikor a televízióban meglátta Novák Pétert, állítólag így kiáltott fel: “Nem tudom, ki ez a srác, de egyszer még együtt fogunk játszani!” Ez 1993-ban meg is történt, de addigra a balkezes, rasztafrizurás gitárost sokan megismerték. Kezdetben a Topóban, az Állati elmékben gitározott, de átütő sikert saját blues-zenekarával, az S-Modellel ért el először. Évekig zsúfolt házak előtt játszottak az ország rockklubjaiban, 1992-ben – magánkiadásban – albumuk is megjelent. Pribil közben más blues-zenekarokkal (Palermo, Boogie Gang) is fellépett, neve ott szerepel Ferenczy György lemezén is. Az S-Modell 1994-ben bomlik fel. Ekkor már dolgozik a Kimnowak, amelyben zeneileg ő a meghatározó ember. Az első dal, amelyet a Kimnowaknak ír, 10 perc alatt születik meg egy próba szünetében. Később ezt a címet kapja: Hol van az a nyár – s meghozza az első nagy sikert a zenekarnak. “Ez a legkevésbé jó nóta a lemezünkön … ” – mondja később, a Tűz van, babám megjelenése alkalmából. Annak a dalait is ő írta. Gitárjátéka az egyik legfontosabb összetevő a Kimnowak zenéjében. Nyers, erőteljes és érzelemgazdag stílus az övé, s változatlan a mottója is: a zene szent…”

Amikor annak idején ideköltöztünk Kismarosra, és az első kipakolás utáni napon megpihentünk a teraszon egy kávé mellett, hihetetlen gitárszólóra lettünk figyelmesek. A ritmusosan légies dallam belengte az erdőt. Ki lehet ez?- kérdeztük a szomszédokat. Valami gitáros lakik erre. – érkezett a válasz. Pribil Gyuri játszott, most már tudom.                  

Nagyon fogsz hiányozni nekünk, Isten áldjon utadon!

 Frenyó Krisztina

 Köszönettel tartozunk Császár Mártának a csodálatosan kifejező fotóiért, Garda Zsuzsának a részletes megemlékezésekért, a zajlik.hu forrásmunkáiért, a Port.hu, a Wikipédia, valamint a 444.hu írásos anyagaiért, valamint mindenkinek akik segítségül szolgáltak a bajban!