1958 címkéhez tartozó bejegyzések

Amerikai klasszikusok – 7.rész

Sok családot tett boldoggá ez a négykerekű króm-csoda, megérdemelten iratkozhatott fel az Amerikai Klasszikusok impozáns listájára. ’58-ban ezek a fecskefarkas, króm csodabárkák elbűvölték az embereket.

Szerző: Papp Olivér

Publikálás: 2014-03-20.

Amerikai 7 első kép

Amelyik autógyártónak jól ment a szekere, vastagabban öntötte a krómot. Ez 1958-ban a leginkább a Buick-ra lehetett jellemző, gondolnánk, elnézve a Limited Riviera-t. No igen, ennyi króm aligha akadt más adott évbeli autón. A kocsi két tonnát nyomott, húsz centi híján hat méter hosszú volt. 

amerikai7 2 képA Buick Limited Riviera ára a Cadillac-ével volt szinte egyenlő – mindössze 33 dollárral maradt el a Caddy 62-es sorozatától. Egyes tudorok szerint – na jó, azért van benne igazság – az ötvenes évek végére Detroit letévedt a józan emberek ösvényéről. Ötvennyolcban az ipart recesszió súlytotta, a Buick pedig egy sor rossz húzást csinált, például a GM Dynaflow váltója került a szerkezetbe, ami önmaga felért egy sütőben felejtett vacsorával, továbbá a fékek alig fogták meg a kéttonnás hajót.

Bitang jó motort kapott a kicsike, egy felülszelepelt V8-ast, hatezer köbcentivel, háromszáz lóerővel. A hangja pedig felejthetetlenül gyönyörű volt…

amerikai 7 első mail uccsóA “Fashion-Aire Dynastar” hűtőrács maga volt az álom. 160 darab krómkockából állt, melyeknek négy fényezett lapja volt és középütt, csúcsban találkoztak – a még csillogóbb hatás érdekében. Lenyűgöző látvány volt. Az első sárvédőkön célkeresztek kaptak helyet, ami lehet hogy nevetségesnek tűnt, de parkolásnál hasznosnak bizonyult – ez a Buick tényleg hatalmas méretű volt.

amerikai7buick_542-reHa körbejárjuk ezt az autót, tökéletes vonalak, sok króm, és gyönyörű hajlatok tűnnek szembe. A belső tér is pazar volt, ráadásul felettébb kényelmes. Sok-sok extra csalogatta a Buick-szalonokba a vevőket. Az elektromos ülések, ablakok, cigarettagyújtók, autórádió, habgumival feltöltött ülések – az ember nem tudott szabadulni a szalonból. Feltételezem, egy próbakör után nem is akart.

amerikai71958-Buick-Limited-four-door-Riviera-Model-750Sok családot tett boldoggá ez a négykerekű króm-csoda, megérdemelten iratkozhatott fel az Amerikai Klasszikusok impozáns listájára. ’58-ban ezek a fecskefarkas, króm csodabárkák elbűvölték az embereket – de sok év után még ma is ugyanezt teszik, emlékeztetve az egykori “szebb és jobb” világra.

D S011158Papp Olivér

 

Amerikai klasszikusok – 4.rész

Ezt az autót valószínűleg senkinek sem kell bemutatni – Stephen King és Christine gondoskodott arról, hogy az 1958-as Plymouth Fury soha ne tűnjön el az utakról és az álmokból. Na persze az ötvennyolcas Fury a maga erejéből is rászolgált erre – kiváló autó volt. A Plymouth külvárosi ékszerdoboza robbanásszerűen tört be a piacra. A gyönyörű […]

Szerző: Papp Olivér

Publikálás: 2013-12-19.

Ezt az autót valószínűleg senkinek sem kell bemutatni – Stephen King és Christine gondoskodott arról, hogy az 1958-as Plymouth Fury soha ne tűnjön el az utakról és az álmokból. Na persze az ötvennyolcas Fury a maga erejéből is rászolgált erre – kiváló autó volt.

amerikai 4.rész 1kép

A Plymouth külvárosi ékszerdoboza robbanásszerűen tört be a piacra. A gyönyörű külsővel és komoly teljesítménnyel rendelkező kocsi hatalmas sikert aratott az amerikai autósok körében. A jó öreg 5200 ccm-es V8-as csak úgy dübörgött a csillogó krómok mögött, a belső tér pedig impozáns és hihetetlenül kényelmes volt. Bár Virgil Exner igazán nagy dobásának az egy évvel későbbi Furyt tartják, s a nagy szakértők még az ’59-es csomagtartófedelén található ál-pótkeréktartót is hajlamosak figyelmen kívül hagyni az összehasonlításkor, ami a valóságban inkább szemeteskuka-fedélnek hat. De kérdezzenek csak meg bárkit az utcán, a két modell közül melyiket választaná. Természetes, hogy az ötvennyolcast. Ez nem is lehet kérdés.

amerikai 4.rész 2.kép

1958 és a fecskefarkak… Igen, mindenhol ez a tünemény virított, de a Plymouth az övével szíven talált mindenkit. Igazi klasszis lett a kocsi hátsó része a két szárnnyal. A hűtőrács frenetikus, a lámpák gyönyörűen ültek egymás mellett, az egész autó harmonikusra sikeredett. A lökhárítókba szinte bele lehet szerelmesedni, olyan tökéletesek. A dísztárcsáktól a tető íveléséig egyszerűen minden egyes részlete felülmúlhatatlan. Az ’58-as Fury igazi fémszobor lett, a Plymouth méltán lehetett büszke erre a darabra.

amerikai 4.rész 3.kép

Stephen king 1983-as rémregényében, a Christine-ben, egy ’58-as Plymouth Fury-t szerepeltetett. A képernyőn a Fury valóban a környék leggonoszabb kocsijának festett, amint éjszakánként az áldozatait cserkészte be a sötétség leple alatt, vagy amikor kiégve, füstölve, sofőr nélkül megérkezett a Darnell-garázsba…

amerikai 4.rész 4.kép

Mindazonáltal milliókkal szerettette meg ezt a típust, vagy ismertette meg általa egyáltalán az amerikai autót. Stephen King a halhatatlanságba emelt egy születésétől fogva klasszikusnak számító autót, egy valódi fémkölteményt. Christine most is pihen valahol, hogy éjjelente, újjá varázsolva önmagát, kisfiúk álmaiba guruljon és örökké velük maradjon…

Papp Olivér