Napok óta tűkön ülök, várom a Feeling-magazin megújulását és benne az új rovatom megszületését. Látszólag helyzeti előnyöm van, hiszen témák tömkelegéből választhatok, hogy mivel is csábítsalak ide, ebbe a kuckóba egy csésze teával a kezedben olvasgatni.
Végigzongoráztam mindent a számítógépemen és a gondolataimban oda-vissza, de ami tegnap remek indításnak tűnt, az mára túl erősnek vagy éppen túl szerteágazónak hatott.
Az írásaim közt kotorászva előbukkant egy barátnőm története, amin most is mosolyognom kellett, ugyanúgy, mint akkor, amikor elmesélte. Abban a pillanatban tudtam, hogy ezt osztom meg itt elsőként, mert kedves, szellemes és rendkívül tanulságos.
Íme az eset, mi nemrég megesett:
„Külföldről hazalátogató exem nálunk ebédelt, én pedig igyekeztem kitenni magamért, hogy csak bánja a piszok, amiért a párkapcsolatunk immáron múlt idő. Érezze csak át a veszteség súlyát!
A fő fogás sült csirkecomb lett volna krumplipürével. Mikor a csirke kisült, akkor szembesültem azzal, hogy cudarul elsóztam. Ám jött a mentő ötlet: A sülthúst apróra kockáztam, a krumplipürébe nem tettem sót, az egészet jól megfokhagymáztam, rozmaringgal fűszereztem és összekevertem, így a kettő kiegyenlítette egymást. Az imigyen létrejött ételt provance-i krumplis húsként tálaltam. Amit a férfinép – a fiam és az apja –- jó étvággyal benyelt.
Mit szűrhetnek le a háziasszonyok a történetből?
- Ha hibáztál, ne valld be rögtön, hátha nem is veszik észre!
- A kellő öntudattal vállalt konyhai ballépés eredeti alkotásnak minősülhet.
- Az emberek félműveltsége nagy hasznunkra lehet: bármit benyelnek provance-iként, amiben rozmaring és fokhagyma van …”
Legfontosabb tanulság számomra ebből, hogy szabad hibázni, akkor is, ha a neveltetésünkből kifolyólag a legtöbben nehezen viseljük a kudarcélményeket. Csak egy kis kreativitás kell és humor, hogy az önbecsülésünk mozgásának iránya ne a gravitációt kövesse.
Pár éve én is rászoktam, hogy a hígabbra sikeredett lekvárokat öntetnek nevezem és máris egy vitaforrással kevesebb van a családban.
Vajon nektek milyen sikertörténetetek van, amikor egy ügyes húzással sikert kovácsoltatok a ballépésből?
Kíváncsian várom.
Csontos Edina