Ki ne emlékezne az “Álljunk meg egy szóra!” Grétsy tanár úrjára, és ne emelné meg a kalapját a ma születésnapos Grétsy László előtt? Az alábbi megemlékezésünkkel Grétsy László előtt tisztelgünk.
82 évvel ezelőtt, 1932. február 13.-án Budapesten megszületett Grétsy László nyelvész, a nyelvtudományok kandidátusa. SZOT-, Ifjúsági és Nemzetközi Társadalomtudományi Díjas Kiváló Népművelő. Pályafutását 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdte, majd 1971-től a mai magyar nyelv osztályvezetője volt.
Dióhéj
Grétsy László 1987 óta az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékvezető főiskolai tanára, valamint a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke. Szerkesztő bizottsági tagja a “Magyar Nyelvőr”-nek és az “Élet és Tudomány”-nak, nyelvművelő rádió- és tv-műsorok, sajtóbeli rovatok munkatársa. Műveiből: “A szóhasadás”, “Anyanyelvi kaleidoszkóp”, “Mai magyar nyelvünk”, “Nyelvi illemtan” (társszerző), “Álljunk meg egy szóra!” (Vágó Istvánnal).
Bizonyítványok
1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakára, ahol 1954-ben szerzett diplomát. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet.
Tudományos
Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit.
1987-ben távozott az Akadémiától és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta.1998-ban vonult nyugdíjba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között a MTA Közgyűlésének képviselője volt.
Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött.
Fotó: M1 Archívum
Képernyő
Országszerte ismertté a magyar nyelv hagyományaival, illetve annak ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Ezek közül a legismertebb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsor volt, melyben egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát magyarázták el. A nyelvművelő tévésorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Balázs Gézával is volt közös műsora, de több saját műsort is vezetett.
Családi Album
Grétsy László egy ideje már megözvegyült, három leánygyermekében leli örömét, sajnálattal hallottuk, hogy fia, 2011. október 19-én elhunyt. Grétsy Zsombor, 2010-ben egy szívhez szóló, emberi mély-interjút készített édesapjával. A hosszúra nyúlt, kedves és egy egész életutat bogozgató sorok mögött, egy ritkán látott, sokak számára titokzatos Grétsy Lászlót ismerhetünk meg. Ez egy másik oldal, a tanár úr, egy személyes és emberi oldala, mert hiszen amilyen mosolygós és szerethető volt a képernyőn, legalább ennyire jó férj és édesapa lehetett a magánéletben is. No de erről talán a lányait kellene kérdeznem. ( egyszer majd lehet, erre is sor kerül ) A Grétsy Lászlóval készített mély-interjút, Grétsy Zsombor jóvoltából, a Nyelv és Tudomány Főoldalán, az alábbi linkre kattintva olvashatjátok el: http://www.nyest.hu/hirek/rendhagyo-interju-gretsy-laszloval
Fotó: Grétsy László “Legendárium”. Századvégi arcképcsarnok. Borsos Mihály fotográfiái. Magyar Nemzeti Galéria-Pannon GSM, Budapest, 1999, 46. kép.
Elismerések
SZOT-díj (1976) Kiváló népművelő (1981) Apáczai Csere János-díj (1992)
MSZOSZ-díj (1993) Prima díj (2004) Magyar Örökség díj (2007) Prima Primissima díj (2012)
A fotón, Bősze Péter a díj boldog tulajdonosa és Grétsy László tanár úr. (Fotó: Csudai Sándor)
A fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezték meg 2013. november 13-án a Magyar Nyelv Napja alkalmából a központi ünnepséget, ahol többek között huszonegyedik alkalommal adtak át Lőrincze-díjakat is. E. Csorba Csilla, a múzeum főigazgatója köszöntőjében felelevenítette, hogy 1844-ben, az utolsó rendi országgyűlésen fogadták el, hogy a magyar államnyelv lehessen. „Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a nyelv a nemzetteremtés elengedhetetlen eszköze. A magyar irodalom jeles alakjai meghatározó szerepet játszottak abban, hogy nyelvünk kiforrhatott. Tudták, hogy a használat adhat életet a nyelvnek, és a nemzeti tudományok fejlesztésével szerezhet magának helyet hazánk.” Az igazgató szerint „a lelkesítés, példaadás, gazdagítás tőlük érkezett, de ők voltak azok is, akik vitáztak, csatáztak, küldték üzeneteiket fogyatkozó nyelvünk érdekében.” A bevezető előadásokat követően az állami díjas nyelvész, az Édes anyanyelvünk című kedvelt rádióműsor vezetője, Lőrincze Lajos emlékére létrehozott díjat adták át Bősze Péternek, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának és Kiss Jenő nyelvésznek. Bősze laudációját Grétsy László nyelvész adta elő.
A “Grétsy Iratok”
A szóhasadás (1962), Szaknyelvi kalauz (1964), Anyanyelvünk játékai (1974), Mai magyar nyelvünk (1976), Hivatalos nyelvünk kézikönyve (társszerző, 1976, Nyelvművelő kézikönyv I–II. (Kovalovszky Miklóssal, 1985), Nyelvészet és tömegkommunikáció (1985), Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991), Anyanyelvi őrjárat (1999), A mi nyelvünk (2000), Szójátékos anyanyelvünk (Balázs Gézával, 2001), Új anyanyelvi őrjárat (2002), Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005), Nyelvi játékaink nagykönyve / A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 26. tagja (2012),
Utóirat: Boldog Születésnapot!
Grétsy László ma is aktívan tevékenykedik és egy nagyszerű kincs feltárásán ,,dolgozik”, hogy majdan átadja a művet az utókornak, hogy senki ne maradjon nyelvi tudomány és szellemi táplálék nélkül. A magyar nyelv csodálatos, leírhatatlanul gyönyörű és különleges. Hogyan is mondhatnánk szebben, mint magyarul: Köszönjük Grétsy László az elmúlt 82 évet, és tisztelettel kérjük, maradjon még sokáig közöttünk, mert életet hoz a vaskos szótárakba, fénysugarat a betűk alagútjába, és vidám pillanatokat a kacifántos és olykor oly száraznak tűnő nyelvtanórákba.
Boldog Születésnapot Kívánunk Önnek Tanár Úr, szerkesztőségünk nevében!
Frenyó Krisztina