119 évvel ezelőtt, megszületett Mihály Dénes gépészmérnök, akinek a világon először sikerült mozgó TV közvetítést adnia.
A “távolbalátás”, a televíziózás nemzetközileg elismert úttörője. Mihály Dénes (Gödöllő, 1894.07.07. – Berlin, 1953.08.29.) gépészmérnök, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte, de már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit, több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó Telehor-ja még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott “Projectophon” volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. Mivel találmányai továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként a ködfénylámpát alkalmazta. 1929. március 8-án sikerült Mihálynak először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935). Ezzel a 240 soros képek 2,5 x 3 méter nagyságban voltak kivetíthetők. A hitleri uralom idején üldözötteket rejtegetett, internálták, s az ekkor kiújult tüdőbaja okozta később halálát.
1540. 07. 07.-én, 473 évvel ezelőtt, ezen a napon, Budán megszületett János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország választott királya.
Uralkodása utolsó évében a tordai országgyűlés kimondta – Európában elsőként – a bevett vallások szabad gyakorlását. I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában – apja végakaratának megfelelően -, 1540. szeptember 13-án a Rákos mezején választották királlyá, Fráter Györgyöt és Petrovics Pétert jelölték gyámjául. 1541. augusztus 29-én, a II. Szulejmán szultánnak való bemutatásakor foglalták el csellel a törökök a budai várat. Ezután anyjával, Izabella királynéval és gyámjaival Lippára kellett mennie, majd az erdélyiek meghívására Dévára, onnan pedig Gyulafehérvárra költözött. 1551-től 1556-ig Lengyelországban élt. 1556. szeptemberében hívta haza az erdélyi országgyűlés, hogy vegye át az uralkodást. Tényleges a kormányzást csak anyja halála után, 1559. szeptember 15-én vehette át. Uralkodása alatt I. Ferdinánddal folytatott állandó küzdelmet a kelet-magyarországi és tiszántúli megyék birtoklásáért. 1566-ban II. Szulejmán szultán megelégelte a bécsi udvar terjeszkedését Erdély rovására, így hatalmas sereggel indult Magyarország ellen. János Zsigmondot biztosította teljes támogatásáról és védelméről, valamint évi 10 000 forint adó fejében megerősítette fejedelemségében. Az 1568. évi drinápolyi béke is szavatolta Erdély területi épségét és a szabad fejedelemválasztást. 1570-ben a speyeri egyezményben János Zsigmond lemondott a királyi címről I. Miksa javára, így fejedelemként uralkodhatott Erdély és a Partium fölött. 1567-től már sokat betegeskedett, így nem volt teljesen váratlan 1571-ben bekövetkezett halála. Vele halt ki a Szapolyai-ház. Anyja mellé temették a gyulafehérvári székesegyházban.
Ez történt ma, azaz sok – sok évvel ezelőtt, ezen a napon, természetesen számos más fontos eseménnyel együtt.
Feeling