Régen voltam már horgászni….. Menni kéne.

Mert lelki szemeim előtt megjelent egy aranyhal. “Mit kívánsz, kicsi gazdám?” -kérdezte.Nézek rá bambán: Nem vagyok a gazdád! Miért akarod a vesztedet?A halacska tétován rezgette meg uszonyait, alig érthetően kopoltyúzta: “Az én vesztem, a Te boldogságod”

És akkor esni kezdett…….Dördüléssel kezdődött, majd lassan esőt sírt az ég. Boldogságom kicsit más értelmet nyert. Életet, boldogságért? Nem lehetne mindkettőt? Lassan kezdem kedvelni azon horgászokat, akik “a fogd ki és engedd vissza” elveket követik…..

Illés Dénes