Miklós Andor

Méltatlanul keveset hallani Miklós Andorról, pedig korának és az újságírásnak is, egyik meghatározó alakja volt. Múltidéző sorozatunkban, a Magyar Újságmágnásként is emlegetett Miklós Andor életének jártunk utána.

Miklós Andor élete után kutakodva az alábbi feljegyzéseket, emlékezéseket és érdekességeket találtam, amelyet ezúton, kedves olvasóimmal is megosztok.

Miklós Andor, korának egyik kiemelkedő szerkesztő-újságírója volt. Budapesten született,1880. január 21-én, és tartalmas, ám

rövid élete után, 1933. december 2-án, méltatlanul fiatalon elhunyt.  Újságírói pályáját 1901-ben a Magyar Szónál kezdte, majd 1902-ben megbízást kapott a Pesti Napló közgazdasági rovatának szerkesztésére. 1910-ben megalapította, és április 16-án útjára indította az Est című politikai napilapot, melyet a 20-as, 30-as években a középrétegek népszerű és rendkívül elterjedt napilapjává fejlesztett. Főként friss,

Miklós Andor ,, kollégáival „ kortársaival.

szenzációkat kereső hírszolgálatával tűnt ki,emellett igyekezett a függetlenség látszatát megőrizni anélkül, hogy valóban ellenzéki szerepre vállalkozott volna, lényegében a liberális nagy polgárság álláspontját

képviselte a sajtóban.Később vállalata érdekkörébe vonta a Pesti Napló és a Magyarország című. lapokat. Sikerét annak is köszönhette, hogy a kor íróinak anyagi gondjaikkal küszködő többségét, napilapjainál

rendszeresen foglalkoztatta. Tulajdonosa és irányítója volt emellett az Athenaeum Nyomdai és Irodalmi Intézetnek, a korszak legnagyobb könyv- és lapkiadójának. Mind magánéletében, mind a sikeres munkájában, hű társa volt felesége, Gombaszögi Frida színésznő.

– Irodalmi forrás – /Lengyel Géza: Magyar újságmágnások ( Bp. , 1963)/

Miklós Andor a főszerkesztőségben

A lapok.

Az Est, Miklós Andor – tulajdonos és szerkesztő – lapja. A lap fő feladatának a hírszolgálatot tekintette. Az első világháború alatt elérte a félmilliós példányszámot, a külföld is ezt idézte. Miklós Andor később megszerezte az Athenaeum kiadóját és nyomdáját, a Magyarországot, (1910: 46 ezer pld) és a Pesti Naplót (1910: 45 ezer pld), s hármas lapkonszernjével reggeli, délutáni és esti lapot is fel tudott mutatni friss hírekkel. Az 1920-as évek legfontosabb sajtónagyhatalma függetlenként Bethlen István politikáját népszerűsítette. Támogatta a trianoni béke revízióját sürgető Rothermere-akciót. 1928 -ban Londonban meg is látogatta lord Rothermeret, akivel a revízió további támogatásáról tárgyalt. A látogatás után újságjai, a Pesti Napló, a Magyarország és Az Est intenzívebben foglalkoztak a revízió témájával.

Miklós Andor a 20-as években

Hamarosan folytatjuk…

Frenyó Krisztina