2025. március hónap bejegyzései

Mai versek – Keserédes lopakodó / Tizenkét sor a Télhez

Vers Télről és Tavaszról. Kávéról és virágokról. Hétfőn. Amolyan keserédesen…

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2025-03-17.

Keserédes lopakodó

Lopakodó Tavasz tör át a fekete kárpiton,

Telünk hamvai közt vergődik csupán a molyszagú árnyék.

Mint takarításkor a múltból ránk köszönő

megfakult családi fénykép:

Fejbe vág, felébreszt.

Halottnak hitt emlékeket tép szét.

Keserű kávénk édes perceket idéz,

tejfehér habja törékeny – pergő életünknek.

Sötétbarna a keretben a kép…

És nézd, mennyi darabkára hullik szerteszét,

s majd áll össze újra és újra az Egész.

Fel kell tennem egy lemezt,

hadd szóljon legalább dalunk,

Vagy a recsegő hangú rádiót kapcsold be, Kedves.

És bár úgy tűnik sokunkat fáraszt,

s elalva ébredünk,

Az ajtónk mögött már a Kikelet,

ennyien nem tévedhetünk…

Frenyó Krisztina

Napraforgókról álmodom

Még szörcsög kalapod alatt a fagy,

Én már Napraforgókról álmodom.

És ha némi látszatod itt is marad,

Hamar rés nyílik pajzsodon.

Valaki erre jár a kert alatt,

s virágok nyílnak léptei nyomán.

Nem hinném, hogy álmodom, nicsak:

Eltűnt rólam a kardigán.

Tavasz van. – Suttogják a fák,

S a fák nem hazudtak nekem még sosem.

Kedves morgós öreg, már megbocsáss:

Lépj tovább. Ideje élni kezdenem!

Frenyó Krisztina

Képek: Gacsádi Albert fotográfus, illetve Pinterest

Néha annyira nehéznek tűnik minden

Voltál már úgy, hogy arra ébredtél, mintha fuldokolnál? Nem kapsz levegőt, keresed a nyálad a szádban. csönd van és sötét. Aztán a szívedbe mar egy hang. A semiből…

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2025-03-12.

Tudod milyen az éjszaka közepén arra ébredni, hogy nem kapsz levegőt és mint a fuldokló a haragos tengerben, csak kapálózol? Nos, sokáig kísértett ez az érzés, mígnem egyszer azt mondtam: elég! És kezembe vettem az irányítást. Pontosabban először egy hangra lettem figyelmes, mely hozzám szólt, hangosan, élesen. Angyal volt, vagy maga az Isten? – nem tudom.

” És az ablak felőli függöny – súrlódások vihart keltettek amúgy is zakatoló elmémben. Olyannyira, hogy képtelen voltam megkülönböztetni a képzeletet a valóságtól. De az a hang, amely belehasított a fülembe, mint éles kés a bőrömbe, úgy vágott sebet szívem közepében. Nem lehet egy ilyen hangra nem odafigyelni. „

Tudod milyen az éjszaka közepén arra ébredni, hogy nem kapsz levegőt és mint a fuldokló a haragos tengerben, csak kapálózol? Nos, sokáig kísértett ez az érzés, mígnem egyszer azt mondtam: elég! És kezembe vettem az irányítást. Pontosabban először egy hangra lettem figyelmes, mely hozzám szólt, hangosan, élesen. Angyal volt, vagy maga az Isten? – nem tudom.

” És az ablak felőli függöny – súrlódások vihart keltettek amúgy is zakatoló elmémben. Olyannyira, hogy képtelen voltam megkülönböztetni a képzeletet a valóságtól. De az a hang, amely belehasított a fülembe, mint éles kés a bőrömbe, úgy vágott sebet szívem közepében. Nem lehet egy ilyen hangra nem odafigyelni. „

Tudtam, hogy akkor éjjel az Isten szólt hozzám. Csak hát sokkal kényelmesebb volt valami idegállapotra fogni, meg a klimaxra és kitudja még milyen külső, bezavaró tényezőre. Elmeséljem neked, milyen az Isten hangja? Erős. Nagyon erős. És szinte bántóan hangos. De időközben rájöttem, hogy ha nem üvölt fülsiketítően rám akkor szinte a semmiből az egek ura, nem veszem komolyan magam. Sem az életem. És azt sem, hogy ideje változni. Megváltozni. Kezembe venni az irányítást. Persze csak miután meghallgattam a Mindenség Teremtőjének javaslatát. Mert, hogy szabadakaratom van, – ahogy neked is – leszületésem óta. Olykor mégis aranyat ér, ha az okosabbra, vagy sokkal inkább a bölcsebbre hallgatunk. Sok mindenben vitatkozhatunk drága olvasóm, de abban bizonyos vagyok, hogy az a kemény mondat, akkor az éjszaka közepén ott a tetőtéri szobában, nem a paplan alatt szunditó Kedvestől jött, de nem is a szomszéd viccelődött velem álmomban, hanem bizony egy másik világból üzentek általa. És, hogy egy angyal volt e, vagy maga az Isten? – Nos, nem tudnám pontosan megmondani, talán a hajszálvékony átmenet kettőjük között, de az is lehet, hogy mind meglátogattak, ugyanazon egy személyben.

Frenyó Krisztina

Folytatjuk…

Amikor a Föld és az Ég összefog – Segítsünk hinni a Csodákban!

Egy ideje beszélgetünk. Sok mindent megtudtam róla és Csanádról. Amióta emlékszik, albérletben él. Talán most lesz először igazi Otthona. Egy kicsike présház, kerítéssel. Ha az Isten is úgy akarja, Csoda történik!

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2025-03-10.

Mai vendégem, Lakatos Laci, aki nem minden napi poszttal hívta fel egy fél ország figyelmét a legismertebb közösségi oldalon. Minden olyan régen kezdődött, ám február 9-én valami elindult. Akár a pillangó, amikor megrebbenti szárnyát valahol a világ egy szegletében és Csoda történik, úgy 10 ezer kilométerrel odébb…

” Február 9- i posztom megváltoztatta az egész életemet!”- kezdi mesélni Laci.

Az írás őszinte vallomás saját rögös életéről, erőszakos fogantatásától, zaklatott felnőtté válásán keresztül, egészen Csanád fia magához vételéig, aminek a vége olyan mint egy mese, hiszen győzött jó. Ahogy az is meseszerű, ahogy ennek a posztnak hatására megmozdult egy ország. És most itt állunk egy lakóautóval, néhány cölöppel a kerítéshez, egy gyönyörű pottyantós vécével és a nagy kérdéssel. Hogyan tovább?  A teljes poszt itt olvasható:  https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2326039007771598&set=a.149631938745660&type=3&rdid=4aCcIRov7XebMIhx&share_url=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fshare%2F1Drei8t9RA%2F#

No de miként is indult ez a  történet?kérdezem.

– Tulajdonképpen csak egy lakókocsit szerettem volna vásárolni részletre, de ha csupán simán, mint hirdetés jelentettem meg, pusztán negatív hozzászólások érkeztek. Így jutottam el odáig, hogy el kell mesélnem az életemet dióhéjban, hogy az az egyetlen ember, – aki majd segíthet – megértse, hogy mit is szeretnék valójában.

” Aztán megkeresett egy újságíró, később többen, tv stábok, hogy szeretnének erről a nem mindennapi helyzetről írni, forgatni „- folytatja Laci

Cikkírás közben született egy ötlet, hogy mivel nem a legjobb megoldás egy kiskorú gyermekkel lakókocsiban élni, mi lenne, ha gyűjtést indtanának, hogy fel tudjam újítani a 16 nm- es pince présházat, amibe szeretnénk beköltözni a fiammal.

Egy présházban fogtok élni? – kérdezem, és közben elmerengek, mekkora is lehet az a présház…

Ahogy a képen is láthatjátok, a házikó, egy kicsi lakóteret biztost majd Laciéknak, de számára ez lesz élete igazi első Otthona.

– Igen. 24 éves korom óta élek albérletben és most leszek 55. Mindenképp megváltás lesz, egy igazi mennyország ha elkészül… – mondja s közben folytogatja a sírás.

Laci, mi már sokat beszélgettünk az ominózus poszt óta. Most hol tart az ügy, hogy halad a felújítás? szegezem neki a kérdést.

( Laci hallgat, aztán sóhajt. Mély, súlyos sóhajok ezek. Aztán megszólal. Messze vagyunk egymástól, mégis hallom, ahogy elcsuklik a hangja. ) – a szerk.

– Sehogy… mert a bizonyos cikk hatására érkeztek adományok ugyan, ám eközben a volt feleségem és fiam bátyja képes volt elérni azt, hogy a cikk tartalma megváltozzon és kivonják belőle az adományozó számla számot…”- meséli Laci.

Aztán elcsukló hangja áthajlik lelkesedésbe, ahogy tovább elmeséli, hogy közben érkezett egy igazi angyal Szabó Gábor vállalkozó személyében, aki nekik ajándékozott egy lakókocsit. ( Jelenleg Laci és Csanád épp költöznek az albérletből) és úgy fogalmaz, hogy ” most olyan, mintha a jó Isten összes hozzá írt levelemet most olvasná el!” Még elmondja azt is, hogy a befolyt pénzből kerítést csinálnak, a lehető legolcsóbbat és gyakorlatilag ennyi. A présház felújítása elhalasztva…

Laci és Csanád történetét meghallgatva rájöttem, hogy emberfeletti, amit ők eddig is véghez vittek, visznek, ám még koránt sincs itt a vége… Laci és fia nem családi házra vágyik, – pedig miért ne vágyhatnának akár arra is? – mert amint mondta azt lehetetlen elérnie. Csak egy 16 nm- es pince présházat szeretne felújítani és beköltözni ” és éltek míg meg nem haltak”- ahogyan a mesében szokott lenni. Kislánykorom óta hiszek a mesékben, ahogy a Csodákban is, épp ezért úgy döntöttem, hogy szeretném ezt a mesét továbbírni és segíteni nekik a szükséges pénzt összegyűjteni. Annál is inkább mert Lacinak, március 10 – én azaz ma, Csanádnak pedig 7- én volt a születésnapja! Mi lenne, ha az Ég és a Föld összefogna és közösen sikerülne átírnunk Laciék történetét? Mégpedig úgy, hogy valóban Boldogan éltek, és még tovább…

Az alábbi számlaszámon tudtok segíteni:

Lakatos László

11773377-01998218

Közlemény rovatba ” adomány” kéretik feltüntetni.

Laci még azt is megkérte, hogy továbbítsam kérését, miszerint nem zárkózik el semmi és senki elől, minden kérdésre szívesen válaszol.

A közösségi médiában, Lakatos Körtés Laci néven lehet őt megtalálni.

Laci és Csanád nevében, lejegyezte: Frenyó Krisztina