Papp Olivér címkéhez tartozó bejegyzések

Huszár Pufi – Előszó, az Egy kövér ember meséi sorozatunkhoz –

                                    Előszó a Feeling Magazin új sorozatához Dédnagyapám sokat mesélt nekem Huszár Károlyról, a neves rokonunkról, aki éjszakába nyúlva mesélte neki számtalanszor Hollywood-i történeteit. Sok-sok emlékezetes kalandja volt az Egyesült Államokban, abban az időben, amikor még a némafilm volt a szenzáció, Chaplin, […]

Szerző: Frenyó Krisztina

Publikálás: 2013-12-07.

                                    Huszár Pufi borítóElőszó a Feeling Magazin új sorozatához

Dédnagyapám sokat mesélt nekem Huszár Károlyról, a neves rokonunkról, aki éjszakába nyúlva mesélte neki számtalanszor Hollywood-i történeteit. Sok-sok emlékezetes kalandja volt az Egyesült Államokban, abban az időben, amikor még a némafilm volt a szenzáció, Chaplin, Keaton és hasonló nevek voltak az esti mozik sztárjai. Sok akkori mágnás, filmsztár a barátja volt, hollywoodi villája kertjében tartott fogadásai széles körben ismertek és kedveltek voltak. Azt hiszem, kevés ember mondhatja el magáról, hogy az ő gulyásával égette meg száját Harold Lloyd, s öntötte le feketekávéval Adolf Zukort. Kitűnő barátságban volt például Samuel Goldwyn-nal, a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) filmtársaság egyik alapítójával és tulajdonosával.

Huszár Puffi 1

Huszár Károly, vagy ahogy Amerika ismerte, Charles H. Puffy, a kor nagy nevettetője volt. E sorozat által bepillantást nyerhetünk az 1920-as évek Hollywoodjának kulisszatitkaiba, továbbá a híres Pufi-féle rakott káposztás és túrós csuszás elméletekbe.

fotó 2

2011-ben, Huszár Károly halálának 70. évfordulóján úgy gondoltam, itt az ideje annak, hogy méltatlanul feledésbe merült személyét újból bemutassuk és ismét hozzáférhető legyen mindannyiunk számára az Egy kövér ember meséi című, 1935-ben Verőcén megírt, s szerzői magánkiadásban megjelent könyve. Újra szerkesztve, kiegészítve és fotókkal bővítve megjelentettem ismét, hogy hozzáférhető legyen bárki számára ez a remek könyv. Hála Takács Istvánnak (www.szineszkonyvtar.hu), kiváló utószót is kapott a kötet és ugyancsak neki köszönhető a remekbe szabott borító. A Feeling Magazin olvasói pedig e sorozat révén lehetnek részesei Huszár Pufi visszaemlékezéseinek, egyenesen 1935-ből.

fotó 3

Charles H. Puffy egyike azoknak a magyaroknak, akikre méltán lehetünk büszkék, hiszen hetven év távlatából is respektálják külföldön, mint a film-burleszk műfaj egyik ismert és sokak által kedvelt személyét, a horrorfilmek hőskorának egyik ismert színészét. A százesztendős magyar kabaréműfaj pionírját is tisztelhetjük személyében, a vele megkezdődő magyar filmburleszk egyik jelentős személye, aki a film világában határainktól távol is nagy sikereket ért el.

fotó 4

A nagy mulattatók Isten nagy szolgálói – mondják, mert visszahozzák a reményt a rossz megváltoztatására – és ő ilyen nagy mulattatója volt a nagyvilágnak, megérdemli, hogy ne feledjük el személyét sohasem.

Videók:

 

Az első magyar moziszkeccs Kabos Gyulával és Huszár Pufival:

 

 

Papp Olivér

Amerikai klasszikusok – 2. rész

Sorozatunk második részét egy “intézménynek” szenteljük, név szerint – Cadillac Eldorado, 1959. Millió és millió rajongója imádja a mai napig, állíthatjuk, egyike az azonnal felismerhető autóknak. Amerika dicső éveinek emlékoszlopa lett az ötvenkilences Caddy. Vannak, akik nemes egyszerűséggel az élet értelmei közé sorolják ezt a járgányt – állíthatom, vezetni maga az álom. Az ötvenes években […]

Szerző: Papp Olivér

Publikálás: 2013-12-03.

Sorozatunk második részét egy “intézménynek” szenteljük, név szerint – Cadillac Eldorado, 1959.

Millió és millió rajongója imádja a mai napig, állíthatjuk, egyike az azonnal felismerhető autóknak. Amerika dicső éveinek emlékoszlopa lett az ötvenkilences Caddy. Vannak, akik nemes egyszerűséggel az élet értelmei közé sorolják ezt a járgányt – állíthatom, vezetni maga az álom.2.rész piros autó

Az ötvenes években Amerika volt a legnagyobb és leghatalmasabb nemzet. Mérföldszéles autópályák, rock’n’roll, Marilyn Monroe, Elvis Presley. Tessék? Hogy mondják? Ja igen, persze… és a rózsaszín Cadillac…

Bár ’59-ben az amerikai extravagancia és a virágzó évek rohamléptekkel kezdtek hanyatlani, azért a nemzet még egyszer magasra emelhetett egy ikont – a katedrális méretű Eldoradót. Egyetlen, frenetikus esztendeig EZ a kocsi volt a csúcs, az álomautó, mely az űrkorszakot vetítette az emberek elé. Ötvenkilencben mindenki a Caddy Eldo-ra áhítozott.eldo 2.rész 2.kép

Nem semmi volt ez az autó. A motorja sem, egy rendkívül impresszív 6400 ccm, V8-as szuszogott benne, amit egy kis gázadással 325 lóerő leadására lehetett ösztökélni, hacsak nem Rochester karburátor volt benne opcionálisan, mely 345 lóerőt biztosított. Rendkívül lágy kapcsolású háromfokozatú Hydra-matic automata váltót kapott a szerkezet. Egy igazi álom, mely gázrugókon ringatózott… Alapfelszereltsége kényeztető volt, szervokormány, szervofék, kétfokozatú ablaktörlő, elektromos ablakemelők, elektromos ülésállítás. Csupán 55 dollárért pedig futurisztikus technikát kaphattunk – az Autronic-eye-t. Bizony, ezt a szerkezetet manapság hirdetik nagy dologként az autógyárak, pedig a Cadillac ’59-ben már ezzel szerelte kocsijait – egy automatika, érzékelve a szembejövő forgalmat, fel- és lekapcsolta a fényszórót.

2.rész 3. autó

A kritikusok a huszonöt literes fogyasztást, a hatalmas méreteket, a bizarr fecskefarkakat szidták. Elmondom Önöknek, tisztelt olvasók – csak azért, mert nem birtokolhatták ezt a remek gépkocsit, mi több, valószínűleg sosem vezették.

Az 1959-es Cadillac Eldorado magán viseli az amerikai ötvenes évek összes védjegyét, magabiztosságot, erőt, szépséget képvisel. Egy olyan szép és álmokat lengető idő képviselője ő, melyet igazán sajnálhatunk, hogy elmúlt. De a Caddy itt maradt nekünk, a régi szép idők hírmondójaként…

Papp Olivér

 

Azt hiszem, ez a rövidke videó többet mond minden szónál:

 

 

Amerikai klasszikusok – 1.rész

  Amerikai klasszikusok… na igen, szívmelengető téma az autóbarátok részére. Az amerikai autóknak nem volt mindig és mindenhol túlságosan jó hírük. Bár több mint valószínű, hogy az európai rosszalló arcok az irigységet mintázták. Amikor Európa még szürke dobozokban zötyögött, Amerika gombnyomással engedte le az ablakot és gombnyomással kapcsolta be a légkondit. Amerikai autók vonultatták fel […]

Szerző: Papp Olivér

Publikálás: 2013-11-25.

 

ChevroletAmerikai klasszikusok… na igen, szívmelengető téma az autóbarátok részére.

Az amerikai autóknak nem volt mindig és mindenhol túlságosan jó hírük. Bár több mint valószínű, hogy az európai rosszalló arcok az irigységet mintázták. Amikor Európa még szürke dobozokban zötyögött, Amerika gombnyomással engedte le az ablakot és gombnyomással kapcsolta be a légkondit.

Amerikai autók vonultatták fel először az elektromos ablakot, az elektromosan mozgatható üléseket, a légkondicionálót, az autórádiót, a kéttónusú fényezést, az elektromos önindítót, az automata váltót, az automata fényszóró be- és kikapcsolást, érzékelve a szembejövő forgalmat és még sorolhatnánk.

Sorozatunk által egy többé már vissza nem térő világba utazhatunk, melyhez kellemes időtöltést kívánunk.

A klasszikus darabok bemutatását kezdjük is mindjárt egy talán mindenki számára ismerős fizimiskával rendelkező autó bemutatásával.

Igen, róla van szó – a Chevrolet híres 1957-es sikermodelljéről, a Bel Air-ről.

1957-Chevrolet-v-red-le-531x325’57-ben a Bel Air azonnal az utak királya lett. A Chevy az első évben átlépte vele a másfélmilliós álomhatárt. Hogy a történet miért nem ívelt egyre feljebb és feljebb? Az ok egyszerű: az Autógyártók Szövetsége kötelezte a gyárakat az autók teljesítményének csökkentésére.

Pedig nem semmi volt, ahogy rajtot vett az ötvenhetes. Ed Cole megálmodta a Super Turbo-Fire V8-ast, ami fantasztikusra sikerült. Az egyik első olyan blokk volt, amely közel 1 lóerőt teljesített köbinchenként, na és persze az első tömegpiacra épített Ramjet-befecskendezős szerkezet volt ez.

A motor alapból 185 lóerőt adott le, kéttorkú karburátorral. Az opcionális négytorkú Rochesterrel viszont már 270 lóerő volt a teljesítmény. 283 lóerőt pedig a rém drága, 500 dollár felárú Ramjet befecskendező rendszerrel szolgáltatott. Ez olyan súlyos ár volt, amiért is mindössze 1503 darab Bel Air-t szereltek ezzel a technikával.

1957-Chevrolet-Bel-Air-3-433x325Az ’57-es Chevy jobban összegzi Amerika legvirágzóbb évtizedét, mint bármi más. Szimbólummá vált, akárcsak kortársai, a hullahopp karika, az autósmozi és a króm-cső ebédlőbútor. Az ötvenes években azért lett nagy kedvenc ez a kocsi, mert egyszerű és mutatós volt, napjainkban pedig ismét, szintén ugyanezért.

Az ’57-es születésétől fogva klasszikusnak számított. Egyike volt a legkiválóbb háború utáni amerikai autóknak.

Giccsmentes, gyönyörű, szeretni való darab, amit rajongás övez, mióta megszületett.

 

Megérdemli a szeretetet – az ’57-es Chevy maga az Amerikai Álom.

Papp Olivér