Vers, amely hűen tükrözi az Ősz keserédes báját, tréfáit, szomorűságait. Egy falevél, amely hullik. Eygenesen mellénk…
Szerző: Frenyó Krisztina
Publikálás: 2019-09-23.
Zsebembe raktam az Őszt, szinte hallottam, ahogy jajgatott, szívemben a dallam most nem melódia, sokkal inkább zaklatott akkordok sokasága, ritmusát vesztő fergeteg, amely fölött kósza felleg vesztegel, te is csak kergeted…
Zsebembe raktam az Őszt, szinte hallottam, ahogy jajgatott, szívemben a dallam most nem
melódia, sokkal inkább zaklatott akkordok sokasága, ritmusát vesztő fergeteg, amely fölött
kósza felleg vesztegel, te is csak kergeted…
Zsebembe raktam az Őszt, azt gondoltam, így megúszok minden bűbájt, mit tartogat,
szürke kendőt kötök szememre és akkor nem látom a színfoltokat.
Csak, hogy nem így van.
Az Ősz cinkos és huncut tréfáit rám szabva toldoz-foldoz,
terveket sző, a fondorlatos megszállottság rabja,
és folyton-folyvást arról győzköd, van a szeptemberi magnak is sarja.
Nem várok áldomást, sem
jótéteményt, sziporkázó
nyarat sem várhatok,
józanul csak egy kis napsütést,
lassú őszülést kívánhatok?
Mitől lesz hiteles, lassú
lefolyású, olyan mint régen,
gyermekkorunkban?
Amikor volt idő gesztenyét
szedni és leveleket rugdosni
egymagunkban?
Amikor magányunk csak átmenet volt és játszós ruhánk is foszlásig viseltük,
mikor a naplementét igazibbnak láttuk, a szőlőt is édesebbnek ettük.
Keserédes bennem az emlék, már rég nem élnek, akik kikérték maguknak az Ősz kiváltságait,
kik szépnek látták, s gyönyörűnek, kik az elmúlást nem látták nyűgnek,
maguk is elmúltak már régen…
Rozsdaavar lábam alatt, temetni jöttem a szép nyarat, köszönteném az Őszt, ha hagyná,
lassan fogadnám, ahogy ő is cirógatná fázós lelkem, de nem…
Hirtelen jön, fagyba borultan, kihűlt a kávé, mielőtt megittam, hűlt helye a jó kis melegnek,
köröttem bogártetemek hevernek. Halálrafagyva.
Mire ez a nagy siettség? Miért nem lehet kimért, komótos,
olyan megfontolt, öreg cammogós, mint a piritós kenyéren a vaj, mikor megindul,
olyan langyosan finoman olvadós?
Jobb lenne, szorosan összebújva, lenne időnk pakolni, elrendezni, meleg sálakat előkeresni,
de csak keresni, nem még egyet loholva nyakunkra tekerve, fonva,
40 fokon mosni mindent gyorsba, hogy aztán megszáradjon holnapig, mert megfagyunk így,
mind megfagyunk.
Zsebembe raktam az Őszt, pedig még jóformán elő sem vettem.
A forró Nyarat meg már rég megettem. Reggelire. S’ bár égette nyelvem,
emészteni mégsem tudtam, oly hamar érkezett a levélhullás, épp, hogy rügyezett,
most meg itt az elmúlás. Nem értem én.
Miért? – Kérdem én. Nem jön a válasz sehonnan.
Mellettem egy elhullott levél. Suttog, fázik és remél…
Kedves Olvasóink! Miközben fő a konyhában a húsleves, és türelmesen várakozik a túrógombóc a forró gőzfürdőjére, én azon gondolkozom mit is írjak nektek, így rendhagyó kedden. Na nem azért, mintha nem lenne mondanivalóm, sőt…A bőség tengerében lubickolok, és beszámolni-valóm is akad rengeteg. Először is engedjétek meg, hogy köszöntselek benneteket December első keddi napján és abból […]
Szerző: Frenyó Krisztina
Publikálás: 2013-12-03.
Kedves Olvasóink!
Miközben fő a konyhában a húsleves, és türelmesen várakozik a túrógombóc a forró gőzfürdőjére, én azon gondolkozom mit is írjak nektek, így rendhagyó kedden. Na nem azért, mintha nem lenne mondanivalóm, sőt…A bőség tengerében lubickolok, és beszámolni-valóm is akad rengeteg. Először is engedjétek meg, hogy köszöntselek benneteket December első keddi napján és abból az alkalomból is, hogy együtt átléptünk Advent reményekkel teli küszöbén! Remélem sürögtök-forogtok a munka után, mellett az otthonotokban és akármilyen, bármilyen, valamilyen koszorút készítetek ügyes kezeitekkel az asztalközépre, ajtódísznek. Tudjátok mit? Hámozzunk narancsot, citromot, és karikázzuk fel őket héjastul is, hogy mennyei illatukkal elárasszák az otthonunkat, szárítsuk őket a kályhán, radiátorokon, – kinek mije van – és függesszük az ablakokba. Karácsonyig, napról napra érkezem Adventi ötletekkel, kreatív praktikákkal anyuciknak, apuciknak és gyerekeknek is, korhatártól és nemtől függetlenül.:-) Hozok különleges recepteket és természetesen tőletek, olvasóimtól is várom az ünnepi finomságok leírását, ha lehet képes formában, hogy körbeadhassuk, közzétehessük mindenki számára! Még ma beindul a nagy receptverseny, és reménységünk szerint hamarosan elérjük a nyolcszáz lájkot az oldalon, és akkor valaki hazaviheti a Heavenly életvizet is még Karácsony előtt. 🙂 Számítok az aktív együttműködésetekre! – több kéz, több like, több érdeklődés, több életvíz! 🙂 – Mi bajunk lehet, hisz odakint süt a nap, arcunkra pír rajzolódik ugyan, és estére van, hogy lefagy az orrunk a hidegtől, no de kérem, elvégre December van, vagy mi a szösz, nem igaz?:-) Sétáljatok a természetben, zöld, vagy kivilágított ligetekben, patakparton, a hegyekben és a víz közelben, és csendesen, elgondolkodva, kicsit magatokba bújva, – abba a legbelső vacokba – készülődjetek az ÜNNEPRE! Készítsetek saját kezűleg ajándékokat a családtagoknak, szeretteiteknek, mert az a legnagyobb öröm, amikor meglepünk valakit a magunk által készített névre szóló figyelmességgel, amikor azt az időt Csak Rá Fordítjuk! Meglátjátok megtérül a figyelmesség, akár egekig szálló kacaj, akár egy titkolni próbált, szelíden legördülő könnycsepp formájában. Ebben segítek, találtam nagyon egyszerű, kedves és könnyen elkészíthető nagyszerű ajándékötleteket. Hölgyeim, Uraim, Gyerkőcök, akkor kalandra fel, lustaságot, nemtörődömséget félrerakni és a soron következő szappanopera, vagy az esti kocsma, netán egy bugyuta pláza-túra helyett, most szenteljük az időt valami másra, valami jobbra, izgalmasabbra közösen! Meglátjátok, egy kellemesen fülbemászó muzsikával a háttérben, az asztalon gőzölgő tea, vagy habos kávé társaságában, csillagánizs és cubebabors illatba burkolózva, isteni élmény lesz a készülődés. És közben szívünk, csordultig megtelik szeretettel! Mert adni jó!
Legyen egy Fantasztikus hetünk újra együtt veletek, szeretetteljes Feelinggel!
Szél a parkban magányos pad kopott deszkái között földre hullanak az árván maradt percek elhagyott park barna levelei közül égre lobbannak a soha meg nem írt versek mennyi szó száradt el itt, a lombok alatt mennyi vágy, szerelem és világmegváltó gondolat mint végtelen tenger úgy zúg most a szél azt hinné az ember hogy […]
Kedves Olvasóink! Hihetetlen, hogy így eltelt ismét egy hét, és beléptünk november utolsó hetébe, mégis igaz. Már alig maradt falevél, amely kapaszkodna az ágba, leginkább szelíden fejet hajtva megadva magukat a természet rendjének, utolsó őszi táncukat ellejtve hagyják, hogy tovább repítse őket a szél. Bár az egész város karácsonyi díszkivilágításban úszik és az üzletek polcain […]
Szerző: Frenyó Krisztina
Publikálás: 2013-11-25.
Kedves Olvasóink!
Hihetetlen, hogy így eltelt ismét egy hét, és beléptünk november utolsó hetébe, mégis igaz. Már alig maradt falevél, amely kapaszkodna az ágba, leginkább szelíden fejet hajtva megadva magukat a természet rendjének, utolsó őszi táncukat ellejtve hagyják, hogy tovább repítse őket a szél. Bár az egész város karácsonyi díszkivilágításban úszik és az üzletek polcain roskadoznak az ünnepi csecsebecsék, engedtessék meg nekem, hogy én ezt ne tartsam normálisnak, és nem is tartom helyénvalónak. Hogy miért? Mert mindennek megvan a maga ideje: a vetésnek, az aratásnak, a bánatnak, az örvendezésnek és ugyanígy az ünnepre hangolódásnak, erre ,,találták ki a jó öreg” Adventet. Hosszú évtizedekig működött, hogy négy hét alatt készülődtünk a karácsonyra, és valahogy mindig elkészültünk, most miért ne működhetne? Igazándiból úgy gondolom, hogy itt is csupán üzleti fogásról és instant megoldásról beszélhetünk. Napjainkra jellemző módon, mindent gyorsan, előre és azonnal akarunk, nem tudunk várni, kihalófélben van a türelem és ez nagy baj. Lehet, hogy demagóg gondolatmenetet dédelgetek a szívemben, de valahogy mégiscsak úgy érzem, jobb volt a ” mi korunkban” karácsonyvárónak lenni. Egész évben erre a szent időszakra vártunk, és igazán arra az egy hosszú éjszakára, amely a karácsonnyal volt egyenlő. Tudtuk, hogy ha hónapokon át nem is, ám aznap este narancs, banán és dió kerül az asztalra, és biztosan lesz kacsa, vagy pulyka is. Izgatottan vártuk a csodás ünnepet, és heteken át ragasztottunk, rajzoltunk, majd ha édesanyánk engedte, a sütésben is segédkeztünk. És, – igen éssel kezdem a mondatot – piros pozsgás arccal szaladtunk a ropogó, szikrázó hóban hazafelé a karácsonyi mise után. Otthon aztán az egész család körülülte az ünnepi asztalt, nagymamástul, nagybátyástul, mindenestül. Valahogy mindig elfértünk, akkor is, amikor egy panellakásban laktunk kilencen, és még a nagymamáknak is jutott hely. Hogy is van ez? Megnőttek a házaink és a szívünk meg összement? Ha így van, akkor épp ideje magunkba szállnunk egy kicsit, és elgondolkodnunk azon, hogyan és hol lehetne a szívnövesztőszerünket beszerezni, – azért még lehet kapni – csak ne a plázákban keressétek. Még mindig van egy hetünk Advent első vasárnapjáig, addig élvezzük még a november áldásos hatásait, és ne akarjuk siettetni az ünnepet, úgyis olyan gyorsan tovaszáll. Tanuljunk meg újra izgatottan, türelemmel várakozni, készülődni és nyitott szívvel járni az utcán, hátha akad olyan, akin még mi is segíthetünk. Legyen csodás hetünk újra együtt veletek, a ráhangolódás és a szeretet feelingjével karöltve!
Friss lélegzetre vágyunk, teljes értékű emberként szeretnénk élni az életünket.
Szerző: Frenyó Krisztina
Publikálás: 2013-10-06.
Mindannyiunk életében elérkezik egy olyan pillanat, amikor azt mondjuk elég! Elég mindenből, ami eddig megkeserítette a mindennapjainkat, amely dolgok miatt gátlásaink keletkeztek, és testünk-lelkünk egy merő görcsben vegetál. Friss lélegzetre vágyunk, teljes értékű emberként szeretnénk élni az életünket. Ismerős az érzés? Nálam ez a pont, 2012. júniusában realizálódott, amikor Lakatos Márknak címzett levelemet megírva, kisebb hezitálás után a küldés gombra helyezve remegő ujjam, már nem volt visszaút. Minden így kezdődött…
Részlet a Márknak írt levélből:
“Kedves Márk!
Régóta készülök erre a levélre, és szívből remélem, hogy nem zavarlak vele.
Hosszú ideje kísérem figyelemmel műsoraidat a televízióban és számos kollégádtól hallom a dicséretet.:-)
Szeretnék jelentkezni a műsorodba és nem titok, hogy természetesen szépülni vágyom. Egyre inkább érzem, hogy a szépség nem korfüggő és igenis belülről fakad, nagy mértékben függ lelki, érzelmi állapotunktól. Augusztusban leszek 42 éves és bár egyáltalán nem érzem magam ennyi idősnek, mégis csak működik a biológia…:-). Fiatalabb koromban volt egy gyökérkezelésem, ennek következtében az első fogam egyre szürkébb lett, és nem lehet fehéríteni, csak pótolni. Ezidáig nem akartam hozzányúlni, mert ép a fog és a gyökere is, ám mind a magánéletemben, mind a szakmai -sajtó, média, rendezvény – mindennapjaimban, előremenetelemben erősen gátolva érzem magam.”
Nem kellett sokáig várnom, hamarosan megérkezett a válaszlevél. Alig hittem a szememnek. Így szóltak a mindent megváltoztató sorok:
“Kedves Jelentkező,örömmel köszöntünk az Én is szép vagyok második szériájának potenciális szereplői között. Részvételi szándékodat megkaptuk, ezért szeretnénk meginvitálni a kiválasztásra, ahol személyesen találkozhatunk. A casting időpontja: augusztus 9-én 9:00 és 16:00 között Helyszín: Budapest, VI. ker. Andrássy út 31. II.em/5. (25-ös kapucsengő) FIGYELEM, FONTOS! Válasz e-mailben, legkésőbb hétfőig igazold vissza a részvételedet és azt, hogy hány órakor érkezel! Illetve KÜLDD EL A TELEFONSZÁMODAT is! Megkérünk, hogy abban az esetben gyere el személyesen, ha tudod vállalni az augusztus végén kezdődő forgatást. Illetve számolj azzal, hogy a jelentkezők nagy száma miatt előfordulhat, hogy várakoznod kell.
Üdvözlettel: Az Én is szép vagyok csapata”
Amikor azon a napsütötte nyári reggelen megpillantottam az üzenetet a postafiókomban, alig hittem a szememnek. Lakatos Márk és szépítő csapata, beválogatott a TV2 Én is szép vagyok műsorának castingjára. Izgatottan készültem a nagy napra, és elindultam egy ismeretlennek tűnő, álomszerű világ felé. Nem tudtam miként zajlik egy ilyen esemény, és azt sem, hogy mi az illendőbb, ha “szakadtan” illetve ha kiöltözve vágok neki a nagy útnak, így aztán az aranyközéputat választottam. Most nem írom le részletesen a válogatás és az utána következő egy hónap részleteit, hiszen a blogomban már egy évvel ezelőtt ezt napról-napra megtettem, ám hogy ti is nyomon követhessétek életem egyik legmeghatározóbb történetét, az alábbi linkekre kattintva végigkisérhetitek a teljes átalakulást vágatlanul.
A SmileCenter Fogászatban, Dr. Bodrogi Attilának a fogorvosok gyöngyének köszönhetően, csodálatos átalakulásban részesülhettek a fogaim és persze jómagam is. Az őszinte mosolyért Attilának és a fogászat összes dolgozójának jár a köszönet!
Sokan kérdeztétek tőlem, hogy nem féltem e a nyilvánosságtól, mit szólt a családom és a környezetem mindehhez, és hogyan éltem meg valójában a külső-belső átváltozást. Ezzel az írással most mindenkinek szeretném megválaszolni a feltett kérdéseket, és remélem, hogy a blogom olvasása közben, ti is erőt merítetek a változáshoz, a változtatáshoz, mert csak elkezdeni nehéz, a többi már kialakul menet közben. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy egy év elteltével is, újra megköszönjem Lakatos Márknak és az ÉN IS SZÉP VAGYOK csapatának a lehetőséget, hogy elindulhattam egy úton. Köszönöm azt a rengeteg erőt és segítséget, amelyet a forgatások alatt kaptam tőlük, mind emberi, mind szakmai téren. És, még valami. Köszönettel tartozom Páromnak, lányaimnak és szeretett családomnak, valamint mindazoknak akik teljes vállszélességgel mellettem álltak és biztattak az első percektől kezdve. Nem lehet szavakkal igazán kifejezni, hogy mit is jelentett nekem ez az elmúlt év, és a lehetőség amely a változtatás útján elindított, ám aki ismer, és egy év elteltével is találkozik velem, az szemmel láthatólag érzékelheti a változást. Tömérdek pozitív visszajelzést kapok elégedett mosolyok kíséretében, és saját magamon is érzékelem, nap mint nap a változást. Az alábbi adás-videóban, a fiús alkatom miatt szomorkodtam, és egy éve még, hófehér mosollyal, és nőiesebb idomokkal szerettem volna távozni a Lakatos Márk Szalonból. A teli-száj-mosolyt 🙂 azóta töretlenül gyakorlom, és lássatok csudát, vigyázz mit kívánsz alapon, pontosan tíz kilogrammal mutat többet a mérleg, mint tavaly ilyenkor. Köszönöm jól vagyok!
“Ez egy olyan történet, amelynek nem akarjuk hogy vége legyen. Amolyan, “túl szép, hogy igaz legyen dolognak”tűnik, ám mégis igaz! Valóra vált egy álom, és a szerencse mellett, az elhatározásom is kellett hozzá. Hittem benne, hogy sikerülhet, és egyet megtanultam újra, sosem szabad feladni azt, amit NAGYON AKARUNK!
Egy olyan lányként jelentkeztem ide a műsorba, aki szomorú volt, de a lelke mélyén egy tüzes oroszlánként tombolt. Egy olyan nő voltam, aki tudja mit akar, de sokszor nem tudta kimutatni, és a külvilág nem azt látta, amit ő szeretne láttatni magából. Pár hét alatt olyan változáson mentem keresztül, amit évek alatt nem sikerült megvalósítani.”
Azért osztom meg veletek mindezt, mert hiszem, hogy olykor egy történet is elég ahhoz, hogy löketet adjon a változtatáshoz, egy másik ember története, jelen esetben akár az enyém. Amennyiben az én történetem csak egy embert is elgondolkodtat és újult erővel kezdi holnap a napot, nekem már megérte.
Frenyó Krisztina
Kérdezzetek bátran, a teljes átalakulással kapcsolatban felmerülő kérdéseitekre, őszintén válaszolok. Ígérem!
Kedves Olvasóink! Ismét egy mozgalmas hét áll mögöttünk, történtek dolgok, események, amelyről nemsokára ti is olvashattok. Lassan, de biztosan közeledik a szeptember és ezzel együtt az iskolakezdés öröme-bánata is, ám addig még van hátra egy kis szelet, a nyár-tortából. Az elmúlt napokban kaptunk egy kis szellőt, egy nagyobbacska vihart a fejünk […]
Szerző: Frenyó Krisztina
Publikálás: 2013-08-12.
Kedves Olvasóink!
Ismét egy mozgalmas hét áll mögöttünk, történtek dolgok, események, amelyről nemsokára ti is olvashattok. Lassan, de biztosan közeledik a szeptember és ezzel együtt az iskolakezdés öröme-bánata is, ám addig még van hátra egy kis szelet, a nyár-tortából. Az elmúlt napokban kaptunk egy kis szellőt, egy nagyobbacska vihart a fejünk fölé, és egy kis esőt, ami már igazán úgy kellett, mint hangnak a szó. Egy újabb hétfő köszöntött reánk és éppúgy süt a nap, mint péntek délután. Darazsak dongnak, szúnyogok zümmögnek és legyek röpködnek mindenfelé. Beérett a búza, a napraforgófejek mélyen meghajlanak a nyár utolsó sóhaja előtt, és büszkén rázzák ki magukból a kövér magokat. Így ősz közeledtével, egy kicsit erőt vesz rajtunk az elmúlás gondolata, de aztán megrázzuk magunkat és feleszmélünk, hiszen még javában tart a nyár, sőt lesz jövőre is! Már csupán pár nap és itt a hosszú hétvége, ismét négy nap pihenést kapunk így ajándékba. Nem árt kihasználni az évszak utolsó, roskadozó tálcán kínált örömeit: irány a Balaton, induljunk a hegyek, vizek, erdők meghódítására együtt, lelkesen!
Legyen szép ez a hetünk is, kellemes nyárízű feelinggel!
Kedves Olvasóink! Bizonyára észrevettétek, hogy egy eltelt egy kis idő az utolsó cikkünk óta, ennek csupán egyetlen, egyszerű oka, hogy egy kicsit mi is pihentünk. Reméljük, “bocsánatos bűnt” követtünk el. A mai rohanó világban, sokszor és sokan ugyanabba a hibába esünk, még pihenni sem érünk rá, csak hajtjuk azt a szegény szívgépezetet. Aztán egyszer […]
Szerző: Frenyó Krisztina
Publikálás: 2013-08-08.
Kedves Olvasóink!
Bizonyára észrevettétek, hogy egy eltelt egy kis idő az utolsó cikkünk óta, ennek csupán egyetlen, egyszerű oka, hogy egy kicsit mi is pihentünk. Reméljük, “bocsánatos bűnt” követtünk el. A mai rohanó világban, sokszor és sokan ugyanabba a hibába esünk, még pihenni sem érünk rá, csak hajtjuk azt a szegény szívgépezetet. Aztán egyszer csak felnézünk a gondpaplan alól és ráeszmélünk, uppsz, elment az életünk. Általában sajnos túl későn jövünk rá. Nincs az a gyár, az az üzlet, sem az az iroda, amelyik nem tudna létezni egy hét pihenő nélkül, egyszerűen csak hozzászoktattuk magunkat az örökös hajtáshoz. Így vagyunk mi is ezzel, a szerkesztőségben is kell egy kis szusszanás, mindenkinek van családja, párja, és egy másik élete a munkán kívül, még nekünk is. A kánikula kellős közepén, amikor már az agy sem úgy koncentrál, ahogy tőle várnánk, a szív sem úgy ver, ahogy szeretnénk, becsuktuk az ajtókat, lehajtottuk a laptopot, és elindultunk Magyarország szép balatoni vidékeinek újabb felfedezésére. És milyen jól tettük. Hamarosan megmutatjuk nektek is azokat az aprócska gyöngyszemeket, amelyekre utazásunk során leltünk. Sorra érkeztek tőletek a kedves kis versek, csodálatos festmények, kopottas hangulatú, megindító családi fotók, egyszóval azok az ÉRTÉKEK, amelyek bennetek lakoznak, általatok születtek és mindezeket átadtátok nekünk. Nagyon köszönjük, és ahogy időnk engedi, sorra felkerülnek az oldalra ezek a “megosztott titkok”. Örülünk, hogy vagytok, hogy velünk vagytok, és továbbra is maradjatok együtt velünk, ezen a héten is, egy őszinte Feelinggel.
Kedves Olvasóink! Csodálatosan mozgalmas hetet tudhatunk ismét magunk mögött. Utaztunk, beszélgettünk, verseltünk, filozofáltunk és főztünk, együtt veletek. Hála, a szorgalmas kezeknek, és az intuitív gondolatoknak, elgondolkodtató, megérintő olvasmányok, irományok és fantáziadús receptek érkeztek […]
Szerző: Frenyó Krisztina
Publikálás: 2013-07-22.
Kedves Olvasóink!
Csodálatosan mozgalmas hetet tudhatunk ismét magunk mögött. Utaztunk, beszélgettünk, verseltünk, filozofáltunk és főztünk, együtt veletek.
Hála, a szorgalmas kezeknek, és az intuitív gondolatoknak, elgondolkodtató, megérintő olvasmányok, irományok és fantáziadús receptek érkeztek a szerkesztőségbe, amelyekből néhányat már olvashattok is az oldalon. Az elmúlt héten is érték veszteségek a világot, éppúgy, ahogy csodálatos történetek, élő mesék is születtek párhuzamban. Temettek, házasodtak, és kereszteltek, mert ez a világ rendje, állandó körforgás, amelyben élünk. Minden pillanatban egy értékes útra léphetünk, olykor megbotlunk, olykor eltévedünk, ám ha a nemes cél a szemünk előtt lebeg, sohasem lehetünk nagy bajban.
Kedves Olvasóink! Ismét egy újabb hetet kezdhetünk így együtt veletek. Az elmúlt héten is sok minden történt. Interjúztunk, beszélgettünk, majd ellátogattunk Bécsbe, ahol a monumentális épületeket járva, megszólalt a történelem, és a csodálatos napfényben fürdőző város, mint egy festékes dobozból kiömlő színkavalkád, hömpölygött a nemzetköziség széles festővásznán. Volt, hogy fújt a szél és fáztunk, és […]
Szerző: Frenyó Krisztina
Publikálás: 2013-07-15.
Kedves Olvasóink!
Ismét egy újabb hetet kezdhetünk így együtt veletek. Az elmúlt héten is sok minden történt. Interjúztunk, beszélgettünk, majd ellátogattunk Bécsbe, ahol a monumentális épületeket járva, megszólalt a történelem, és a csodálatos napfényben fürdőző város, mint egy festékes dobozból kiömlő színkavalkád, hömpölygött a nemzetköziség széles festővásznán. Volt, hogy fújt a szél és fáztunk, és olyan nap is akadt, hogy a kánikula hatalma alá kerülve, kissé bágyadtan kóvályogtunk Budapest forró aszfaltján lépdelve, mint a partra vetett halak. Hétvégére már egészen kellemessé vált a levegő, és amerre szem ellátott, vízparton tomboló fiatalok, andalgó szerelmespárok, szabad tűz mellett sütögető családok jelezték, hogy igazi, hamisítatlan nyár van. No és a héten, egymást érték a fesztiválok, móka, kacagás és őrületes partik mindenütt. Egyszóval, tartalmasan szép hetet tudhatunk magunk mögött, és nélkületek, most sem lenne ilyen színes a kép. Köszönjük leveleiteket, írásaitokat és a bográcsos recepteket, igyekszünk mielőbb, minden kívánságot teljesíteni és mindenki kedvében járni, hiszen ezért vagyunk! Értetek! Várjuk továbbra is költeményeiteket, novelláitokat, verseiteket, és az ötletes, kreatív fotókat! Ne feledjétek, a legjobbakat viszontláthatjátok az oldalon. Szép hetet kívánunk nektek, örömteli, lendületes feelinggel!
Kedves olvasóink! Ismét egy mozgalmas, élménydús hét áll mögöttünk. Újabb tagokkal bővült olvasó, illetve alkotó táborunk, és ennek tiszta szívből örülünk. Tartalmas és változatos interjúkat készítettünk, hála az értékes embereknek és drága idejüknek, amelyet ránk szántak, igencsak betáblázott életükből. A mögöttünk lévő napokban, a nyári meleg sokakat kitikkasztott, némelyeket felvidított, azoknak pedig akik a jól […]
Szerző: Frenyó Krisztina
Publikálás: 2013-07-08.
Kedves olvasóink!
Ismét egy mozgalmas, élménydús hét áll mögöttünk. Újabb tagokkal bővült olvasó, illetve alkotó táborunk, és ennek tiszta szívből örülünk. Tartalmas és változatos interjúkat készítettünk, hála az értékes embereknek és drága idejüknek, amelyet ránk szántak, igencsak betáblázott életükből. A mögöttünk lévő napokban, a nyári meleg sokakat kitikkasztott, némelyeket felvidított, azoknak pedig akik a jól megérdemelt vakációjukat töltötték, igen csak kedvükben járt. Piros húsú dinnyék kerültek a kofák asztalaira, hamvas őszibarackoktól mosolygott a kert, rigófüttytől volt hangos az erdő. A folyók is szép lassan visszatérnek a megszokott medrükbe, mint ahogyan a természet is rendre teszi a dolgát. Örüljünk minden pillanatnak, hiszen ez az élet, és mi magunk is ennek a csodálatos világnak a részesei lehetünk. Legyen ismét egy ragyogó hetünk, vidám Feelinggel és együtt veletek!
